Az Európai Bizottság tavaly márciusa óta 733 milliárd euró állami támogatást hagyott jóvá azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket hátrányosan érintett az ukrajnai háború, és amelyek vállalták, hogy a társaság a környezetbarát működés felé mozdul el.
Fotó: Shutterstock
Margrethe Vestager, az unió versenypolitikájáért felelős biztosa 2020 óta többször is lazított az állami támogatásokra vonatkozó szabályokon. Első és második körben azért váltott megengedőbb politikára, hogy az országok megtámogathassák azokat a társaságaikat, amelyeket súlyosan érintettek a járvány miatti lezárások, az ukrajnai háború és a magas energiaköltségek. A bizottság a lazább szabályozást később kiterjesztette a cégek zöldátállásának ösztönzésére is. A közvetlen állami támogatásokat egyéb unió jogszabályok is segítik, elsősorban a félvezetőket, a lőszereket előállító, valamint felhasználó vállalkozásoknak juthat támogatás.
Vélhetően ezeknek tudható be, hogy míg 2015-ben 19 esetben állapítottak meg jogellenes kifizetéseket, addig 2022-ben csak egy ilyen eset volt. Mindeközben a támogatások mértéke a többszörösére nőtt: míg az államok 2015-ben 98,2 milliárd euróval segítették a versenyszférát, addig 2021-ben már 334,54 milliárddal.
Az államok közül eddig Németország adta a legtöbb támogatást: csaknem a felét a tagországok összes megítélt juttatásának.
A német állam a vállalkozásait tavaly 90 milliárd euróval segítette. A második legnagyobb támogató Franciaország a jóváhagyott projektek 23 százalékával, majd Olaszország következik 8 százalékkal
– értesült a Financial Times.
Az engedékeny hozzáállást több politikus is kritizálta a kisebb lakosságszámú államokból. Diplomaták állítják, hogy az Európai Bizottság lazítása a versenyszféra állami támogatása terén egyenlőtlenséget teremtett a kis és a nagy tagállamok között. A kisebbekkel ellentétben
a nagy gazdaságok ugyanis sokkal több segélyt nyújthatnak a vállalkozásaiknak, így azok előnybe kerülhetnek a többiekkel szemben, amivel az egységes belső piac repedezését okozhatják.
A lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő diplomaták úgy látják, hogy az egységes piac már régóta nem biztosítja a beruházások hasonló mértékű megtérülését a kisebb és a nagyobb tagállamokban.
Ugyanakkor a keleti országok is növelték az állami segítségnyújtást. Az Európai Bizottság például 2,36 milliárd eurós magyar beruházást hagyott jóvá a zöldátállás részeként a múlt héten.
A kisebb tagok félelmét támasztja alá Enrico Letta volt olasz miniszterelnök és a Jacques Delors Institute agytröszt elnöke is, aki az unió egységes belső piacáról szóló jelentését várhatóan márciusban terjeszti az Európai Bizottság elé. Letta a lapnak elmondta, hogy őt is aggasztja az állami támogatások növekedése, ami veszélyezteti az egységes piacot.
Az célja, hogy a gazdasága minél hamarabb függetlenedjen a nagy riválisoktól, Kínától és az Egyesült Államoktól. Letta azonban arra figyelmeztet, hogy ez nem az állami támogatások növelésével, hanem a belső piac erősítésével érhető el.
Az állami támogatás a szükségességről és a sürgősségről szól, ami nem stratégia. Európai szintű stratégiát kell találni
– jelentette ki Letta.
A bizottság szóvivője mindenesetre igyekezett mindenkit megnyugtatni azzal, hogy a közelmúltban korszerűsítették az uniós állami támogatási szabályokat, s ezáltal biztosítják, hogy az állami források ne torzíthassák a versenyt és az uniós kereskedelmet.
Az EU jóváhagyta a Samsung-akkumulátorgyár számára nyújtott magyar állami támogatástA 89,6 millió euró összegű beruházási támogatás a Samsung SDI elektromosjármű-hajtó akkumulátorokat gyártó gödi létesítményének bővítését szolgálja majd. |
