Augusztus a nagy szabadságolások ideje, ilyenkor valóságos néptömegek kelnek át Európa légterein és útjain – a hónap kezdetén inkább keletre, aztán a vége felé nyugatra haladva. De mit is jelent pontosan, hogy szabadságon van az például mi lenne a 27 tagállam 448 millió polgárával, ha történne valami rendkívüli, miközben a politikai vezetőség a tengerparton napozik?
Fotó: Northfoto
A magyar Országgyűlésben az évi két rendes ülésszakból június 15-én ért véget az első, a második pedig szeptember 1-jén kezdődik majd, közte tombol a szünidő – habár a kormány azért tartott egy kihelyezett ülést júliusban. Az EU-ban szűkebbre szabták a szünetet: annak érdekében ugyanis, hogy év közben sose csökkenjen az optimális működési tartomány alá egyetlen alegység teljesítőképessége sem, az évi rendes szabadságolásokat augusztusra sűrítik – akkor viszont mindenki elmegy pihenni, és csak amolyan ügyeletet hagynak hátra.
Hova megy mindenki?
Mivel augusztus 1. idén keddre esett, az Európai Parlament nyári szünete valójában július 31-én kezdődött, és már az előző héten is „parlamenten kívüli tevékenységekkel” foglalatoskodtak. Ugyanilyen rávezetéssel indul majd újra az élet a hó végén, hiszen augusztus 21. és 28. között EP-képviselőkből vizsgálócsoportok indulnak majd szerte Európába. Egy csapat például Németországba és Lengyelországba megy felmérni az Ukrajnának nyújtott katonai segítség alakulását, és a szünet előtt egy 150 fős mamutdelegáció is elutazott Madridba a soros féléves elnökséget viselő Spanyolország számára kiemelten fontos EU–latin-amerikai csúcsra.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európa Tanács sem ülésezik augusztusban, majd csak az utolsó héten jönnek össze a védelmi és külügyminiszterek informális találkozókra, ugyancsak Spanyolországban.
Őszig nem lesz új beterjesztés sem, az itiner szerint majd szeptemberben folytatódik a normál ügymenet a digitális biztonságot érintő javaslattal.
A felsoroltakkal összhangban a sajtótevékenységet is takarékra állították Brüsszelben: a máskor minden délben megtartott tájékoztatók megritkultak, csak hetente kétszer, kedden és csütörtökön tartják meg őket, ráadásul július 24. és augusztus 28. között zárva van a fő sajtóterem renoválás céljából.
Fotó: Northfoto
Mindezek dacára sem állítható, hogy augusztusban mindenki csak lógatja a lábát, mert bizony van, akinek készenlétben kell állnia, hátha beüt a krach – ám ő biztosan nem az EB elnöke, Ursula von der Leyen vagy az EU főtárgyalója, Josep Borrell lesz, mivel ők felmentést kaptak ez alól.
Ki a kijelölt túlélő?
Az ügyelettartás ötlete a luxemburgi Jean-Claude Junckertől származik, aki 2014 és 2019 között vezette az EB-t. A lényeg, hogy mindig legyen szolgálatban valaki, igen hasonlóan ahhoz, ahogy az USA-ban működik a rendszer, amikor az elnök tartja az évértékelőjét, és mindenki őt hallgatja a Capitoliumban – egy, akármilyen alacsonyan jegyzett kormánytag kivételével. E titkos lokáción védett „kijelölt túlélő” feladata, hogy ha bármilyen oknál fogva odaveszne az egész kabinet, átvegye az irányítást.
Az EU-ban nem ennyire akciófilmesek a körülmények: nem is egy ilyen személy van, és a megbízás sem egy estére, hanem több napra szól.
A teljes, ötéves ciklus alatti összes ünnepi időszak ki van osztva a biztosok között, akik forgásban ügyelnek.
Most a következők tartják a frontot:
- július 29.–augusztus 4.: a litván Virginijus Sinkevicius környezetvédelmi biztos
- augusztus 5–11.: a ciprusi Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos
- augusztus 12–18.: a svéd Ylva Johansson belügyi biztos
- augusztus 19–27.: a máltai Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos
Sinkevicius egyébként a 32 életévével a legfiatalabb a biztosok között, ám a hivatalos szóvivői megfogalmazás szerint rá is hárulhatott volna a feladat, hogy rendkívüli esemény esetén biztosítsa a „bizottság legfontosabb teendőinek, a koordinációnak, a döntési mechanizmusnak és a kommunikációnak a folytonosságát”.
Mikorra kell visszatérni Brüsszelbe?
Mindez azért is érdekes, mert 2024-ben július 1-jétől Magyarország tölti majd be az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnöki tisztét, azaz a hatból a második hónapunk kapásból szünetet takar. Ráadásul, mivel előtte, június 9-én EP-választások lesznek, a nyár második felében alakul meg az összes testület, ami újabb bizonytalansági tényező – ennek mérséklésében segíthet a magyar elnökség, amelynek az alkalmasságát, illetve méltóságát többen megkérdőjelezték.
Fotó: AFP
Egyébként nem állíthatjuk, hogy máskor teljesen eseménytelen volna az augusztus, hiszen 2021-ben például tavasszal éleződött a menekülthelyzet a fehérorosz–lengyel határon, ami nyárra fokozódott, és ugyanakkor vette vissza a hatalmat Afganisztánban a talibán is.
Általánosságban mégsem számít rá senki, hogy a folyó hónap eseménydús lesz. A Politicónak név nélkül nyilatkozó szakértő például találóan összefoglalta, mi vár Ursula von der Leyen helyetteseire:
Ülhetnek az irodájukban, és az ablakon át nézhetik, ahogy esik az eső.
Mindenesetre az őszi szakaszra legkésőbb szeptember 6-ig kell visszatérnie mindenkinek Brüsszelbe – akkor folytatódhat az EB és a magyar kormányzat vitája is a visszatartott forrásokról.
