„Az uniós országok Erasmus-programjaként is felfogható” – ez az EU Tanácsának soros elnöksége
Jönnek-mennek a vélemények és véleménycikkek, hogy Magyarország alkalmas-e az Európai Unió Tanácsának a vezetésére – de mit is jelent pontosan és mivel jár a soros elnökség?
Fotó: Shutterstock
Az első és legfontosabb, hogy az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa nem azonos.
Előbbinek a tagja a saját elnöke, az Európai Bizottság elnöke, valamint a tagállamok állam-, illetve kormányfői, feladata pedig az EU általános politikai irányvonalainak és prioritásainak meghatározása. Utóbbi viszont
a tagállamok kormányait képviseli és keretet biztosít az országok minisztereinek üléseihez, amelyeken jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat, az elnöki pozícióban pedig félévente cserélik egymást a tagállamok
– mi 2024 második fél évére vagyunk előjegyezve.
Nem csak szimbolikus poszt
Az Európai Unió Tanácsában a hivatalos tájékoztató szerint 27 tagállam miniszterei találkoznak, hogy megvitassanak és elfogadjanak olyan jogszabályokat, amelyek az EU-ban mindenhol alkalmazandók lesznek. A miniszterek a saját tárcájuknak megfelelően vesznek részt a tanácsi megbeszélésekben. Például ha egy környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyalnak, a tagállamok környezetvédelmi miniszterei ülnek a tárgyalóasztal köré. Így tehát a soros elnökség végső soron a tanács munkáját irányítja.
1958-ban, amikor a római szerződések létrehozták az EU elődjét, csupán hat tagállam váltotta egymást, ma viszont már 27. Az országok mérete lényegtelen, hiszen a több mint 80 millió lakosával az unió népességének 19 százalékát adó Németország, illetve kicsit több mint félmilliós, az EU-lakosságnak mindössze 0,1 százalékát jelentő Málta egyaránt sorra kerül, természetesen azonos jogkörökkel.
A jelenlegi vita éppen azt illeti, hogy az EU Tanácsának lehet-e megfelelő elnöke a magyar kormányzat, hiszen a soros elnökség nemcsak szimbolikus.
A kritikával élőknek pont ez a fő gondja a mi fél évünkkel kapcsolatban, hiszen a hivatalos megfogalmazás szerint az elnökség munkája közvetlenül kihat 440 millió ember életére, továbbá a kontinens politikai fókuszába kerül.
Házigazda, elfogulatlan közvetítő
A forgótábla szerint 13 és fél évente kerülnek sorra az országok, azaz ritka alkalmakról van szó: mi eddig egyetlenegyszer, 2011 első felében, a második Orbán-kormány idején elnököltünk az EU Tanácsa felett, akkor Martonyi János külügyminiszter volt a projekt fő felelőse.
Fotó: Paul Zinken / MTI
Legközelebb 2024 második fél évében kerülünk sorra, méghozzá Spanyolország és Belgium után, Lengyelország, Dánia és Ciprus előtt.
Ennek a jelentősége, hogy a lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta az elnökségek 18 hónapos időszakokat felölelő triókban dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy a terveiket tágabb perspektívába helyezzék és összehangolják. Nekünk tehát a spanyolok és a belgák a legfőbb partnereink e tekintetben, nem véletlenül dobták be az elnöki alkalmasságunkat vitató cikkben is, hogy például a jogállamisági kérdéseket tárgyaló ülések vezetését átvehetnék tőlünk.
Amellett, hogy ez újszerű megoldás volna, az unió hivatalos honlapján fellelhető kisokos szerint
a soros elnök ország új dinamikát és energiát hoz az uniós munkába. Olyan ügyeket állít reflektorfénybe, amelyeknél különleges szakértelemre van szükség vagy amelyek a leginkább az érdekében állnak.
Emellett szerepel az is, hogy házigazdaként ügyel rá, hogy a vendégek között harmónia alakuljon ki, hogy végül mind barátságban, közös célokkal álljanak fel az asztaltól. Elfogulatlan közvetítőként jár el, felülemelkedve saját nemzeti érdekein.
A soros elnökség során az üléseknek Brüsszel, illetve Luxemburg mellett a saját ország adhat otthont, és a kimondott feladatok közé tartozik, hogy biztosítva legyen
- az uniós politikai program folyamatossága,
- a jogalkotás szabályszerűsége,
- a tagállamok közötti együttműködés,
- a többi uniós intézménnyel való együttműködés/koordináció.
Ugyanakkor az elnöklő ország élhet a jogával, hogy reflektorfénybe helyez bizonyos témákat, ahogy tette azt Csehország 2022 őszén, amikor rendkívüli ülést szervezett az energiaügyi miniszterek az energiaárak megemelkedése okán.
Valóságos Erasmus-program
Mindenesetre a magyar kormányzati szereplőket nem érintették meg a kritikák, illetve, amikor június 1-jén az Európai Parlament megszavazta az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem alkalmas arra, hogy betöltse az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Fotó: Európai Unió
Varga Judit igazságügyi miniszer többször megnyilvánult a témában, azonnal jelezte például, hogy feleslegesen szavaztak a hazánkat elítélő javaslatról, ugyanis javában zajlik már az előkészítő munka.
Abban a tekintetben mindenképp igaza van, hogy a határozatnak nincs jogi érvénye, ennél fogva szimbolikus: mindegy, hogy 442 igen, 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el,
jelen állás szerint 2024 júliusától decemberéig Magyarország betölti a soros elnöki szerepét.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán ennek szellemében a múlt héten megjelent, hogy a kormány nagyon is készül a második soros EU Tanács-elnökségére.
Tovább színezi a helyzetet, hogy ugyan az Egyesülve a sokféleségben állandó jelmondatként él, a szokások szerint a soros elnök mottót is választhat a félévének – tizenkét éve a miénk az Erős Európa volt.
Mindazonáltal ismerve az Európai Bizottság és a magyar kormányzat napjainkban is folyó vitáját, a Európai Unió Tanácsának soros elnökségéről szóló ismertető alighanem legfurcsább része ez:
Az elnökséget az uniós országok Erasmus-programjaként is felfoghatjuk: lehetőségként arra, hogy a tagállamok a nemzeti és az európai érdekek összefűzésével valódi európai szemléletet alakítsanak ki.
