„Az uniós országok Erasmus-programjaként is felfogható” – ez az EU Tanácsának soros elnöksége
Jönnek-mennek a vélemények és véleménycikkek, hogy Magyarország alkalmas-e az Európai Unió Tanácsának a vezetésére – de mit is jelent pontosan és mivel jár a soros elnökség?
Fotó: Shutterstock
Az első és legfontosabb, hogy az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa nem azonos.
Előbbinek a tagja a saját elnöke, az Európai Bizottság elnöke, valamint a tagállamok állam-, illetve kormányfői, feladata pedig az EU általános politikai irányvonalainak és prioritásainak meghatározása. Utóbbi viszont
a tagállamok kormányait képviseli és keretet biztosít az országok minisztereinek üléseihez, amelyeken jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat, az elnöki pozícióban pedig félévente cserélik egymást a tagállamok
– mi 2024 második fél évére vagyunk előjegyezve.
Nem csak szimbolikus poszt
Az Európai Unió Tanácsában a hivatalos tájékoztató szerint 27 tagállam miniszterei találkoznak, hogy megvitassanak és elfogadjanak olyan jogszabályokat, amelyek az EU-ban mindenhol alkalmazandók lesznek. A miniszterek a saját tárcájuknak megfelelően vesznek részt a tanácsi megbeszélésekben. Például ha egy környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyalnak, a tagállamok környezetvédelmi miniszterei ülnek a tárgyalóasztal köré. Így tehát a soros elnökség végső soron a tanács munkáját irányítja.
1958-ban, amikor a római szerződések létrehozták az EU elődjét, csupán hat tagállam váltotta egymást, ma viszont már 27. Az országok mérete lényegtelen, hiszen a több mint 80 millió lakosával az unió népességének 19 százalékát adó Németország, illetve kicsit több mint félmilliós, az EU-lakosságnak mindössze 0,1 százalékát jelentő Málta egyaránt sorra kerül, természetesen azonos jogkörökkel.
A jelenlegi vita éppen azt illeti, hogy az EU Tanácsának lehet-e megfelelő elnöke a magyar kormányzat, hiszen a soros elnökség nemcsak szimbolikus.
A kritikával élőknek pont ez a fő gondja a mi fél évünkkel kapcsolatban, hiszen a hivatalos megfogalmazás szerint az elnökség munkája közvetlenül kihat 440 millió ember életére, továbbá a kontinens politikai fókuszába kerül.
Házigazda, elfogulatlan közvetítő
A forgótábla szerint 13 és fél évente kerülnek sorra az országok, azaz ritka alkalmakról van szó: mi eddig egyetlenegyszer, 2011 első felében, a második Orbán-kormány idején elnököltünk az EU Tanácsa felett, akkor Martonyi János külügyminiszter volt a projekt fő felelőse.
Fotó: Paul Zinken / MTI
Legközelebb 2024 második fél évében kerülünk sorra, méghozzá Spanyolország és Belgium után, Lengyelország, Dánia és Ciprus előtt.
Ennek a jelentősége, hogy a lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta az elnökségek 18 hónapos időszakokat felölelő triókban dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy a terveiket tágabb perspektívába helyezzék és összehangolják. Nekünk tehát a spanyolok és a belgák a legfőbb partnereink e tekintetben, nem véletlenül dobták be az elnöki alkalmasságunkat vitató cikkben is, hogy például a jogállamisági kérdéseket tárgyaló ülések vezetését átvehetnék tőlünk.
Amellett, hogy ez újszerű megoldás volna, az unió hivatalos honlapján fellelhető kisokos szerint
a soros elnök ország új dinamikát és energiát hoz az uniós munkába. Olyan ügyeket állít reflektorfénybe, amelyeknél különleges szakértelemre van szükség vagy amelyek a leginkább az érdekében állnak.
Emellett szerepel az is, hogy házigazdaként ügyel rá, hogy a vendégek között harmónia alakuljon ki, hogy végül mind barátságban, közös célokkal álljanak fel az asztaltól. Elfogulatlan közvetítőként jár el, felülemelkedve saját nemzeti érdekein.
A soros elnökség során az üléseknek Brüsszel, illetve Luxemburg mellett a saját ország adhat otthont, és a kimondott feladatok közé tartozik, hogy biztosítva legyen
- az uniós politikai program folyamatossága,
- a jogalkotás szabályszerűsége,
- a tagállamok közötti együttműködés,
- a többi uniós intézménnyel való együttműködés/koordináció.
Ugyanakkor az elnöklő ország élhet a jogával, hogy reflektorfénybe helyez bizonyos témákat, ahogy tette azt Csehország 2022 őszén, amikor rendkívüli ülést szervezett az energiaügyi miniszterek az energiaárak megemelkedése okán.
Valóságos Erasmus-program
Mindenesetre a magyar kormányzati szereplőket nem érintették meg a kritikák, illetve, amikor június 1-jén az Európai Parlament megszavazta az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem alkalmas arra, hogy betöltse az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Fotó: Európai Unió
Varga Judit igazságügyi miniszer többször megnyilvánult a témában, azonnal jelezte például, hogy feleslegesen szavaztak a hazánkat elítélő javaslatról, ugyanis javában zajlik már az előkészítő munka.
Abban a tekintetben mindenképp igaza van, hogy a határozatnak nincs jogi érvénye, ennél fogva szimbolikus: mindegy, hogy 442 igen, 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el,
jelen állás szerint 2024 júliusától decemberéig Magyarország betölti a soros elnöki szerepét.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán ennek szellemében a múlt héten megjelent, hogy a kormány nagyon is készül a második soros EU Tanács-elnökségére.
Tovább színezi a helyzetet, hogy ugyan az Egyesülve a sokféleségben állandó jelmondatként él, a szokások szerint a soros elnök mottót is választhat a félévének – tizenkét éve a miénk az Erős Európa volt.
Mindazonáltal ismerve az Európai Bizottság és a magyar kormányzat napjainkban is folyó vitáját, a Európai Unió Tanácsának soros elnökségéről szóló ismertető alighanem legfurcsább része ez:
Az elnökséget az uniós országok Erasmus-programjaként is felfoghatjuk: lehetőségként arra, hogy a tagállamok a nemzeti és az európai érdekek összefűzésével valódi európai szemléletet alakítsanak ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.