Az elmúlt időszakban Spanyolország az előrehozott választástól volt hangos, de közben át is kellett vennie az Tanácsának a soros féléves elnökségét, ami Magyarország szempontjából különösen érdekes.
Először persze különbséget kell tenni az Európai Unió intézményrendszerének a hasonló nevű, de nem azonos összetételű és főleg nem azonos feladatú intézményei között, hogy tudjuk, mi felett is elnökölnek a spanyolok, és hogy jövünk mi a képbe.
Az Európa Tanács, illetve az Európai Unió Tanácsa például nem ugyanaz a testület. Az előbbi a tagországok állam- és kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből áll, a feladata pedig az EU általános politikai irányvonalainak és prioritásainak meghatározása. Az utóbbiban viszont a tagállamok miniszterei találkoznak, mindig a saját szakterületüknek megfelelően, tehát ha például környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyalnak, akkor a környezetvédelmi miniszterek ülnek a tárgyalóasztal köré,
az elnöki pozícióban pedig félévente cserélik egymást a tagállamok. Itt lépett tehát pozícióba Spanyolország, és kerül sorra hamarosan Magyarország.
Máris több a teendő
Az EU Tanácsának az élén a 2032-ig már elkészített forgótábla szerint jönnek a tagállamok, és triókban dolgoznak: a mi hármasunkat éppenséggel Spanyolország nyitja, aztán újévkor jön Belgium, jövő nyártól pedig mi.
Ennek szellemében a magyar kormányzatnak és az EU-s illetékeseinknek (valamint a belgáknak is) már a mostani fél évben is nagyobb a szerepük, mint a trión kívüli másik 24 tagállamnak. A magyar elnökség előkészületei is elkezdődtek már, még akkor is, ha sokan vitatják, Magyarország kormánya egyáltalán alkalmas-e, vagy inkább méltó-e a feladatra. Viszont akár tetszik, akár nem, idén július 1-jén megkezdődött a velünk záruló 18 hónapos időszak, azaz kivált érdekes, Spanyolország mit tervez ennek az első harmadára.
Mik a fő spanyol célok?
Hivatalosan június 27-én, az Általános Ügyek Tanácsának ülésén mutatták be a trió közösen alkotott munkatervét, amelyből levezetve az érintett tagállamok elkészítik a saját fél évükre vonatkozó, részletes dolgozataikat. Magyarországot az ülésen az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judit képviselte, Spanyolország nevében Pascual Navarro EU-s ügyekért felelős miniszter, Belgium képviseletében pedig Willem Van de Voorde brüsszeli állandó képviselő lépett fel.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője, Tárnok Balázs szerint
a trió elnökségi programját egyöntetűen támogatták, Magyarország leendő elnökségét sem vitatta senki.
A spanyolok pedig négy fő területet jelöltek ki:
- Gazdaság és versenyképesség
- Polgárok szabadsága és biztonsága
- Zöldebb és igazságosabb Európa
- Külpolitikai érdekek és értékek
Ezen pontok természetesen összekapcsolódnak, hiszen például az EU hosszú távú versenyképességét a zöld- és a digitális átállás alapozhatja meg, továbbá kiemelt terület az élelmiszer-biztonság, valamint az erdőgazdálkodás.
Az NKE kutatóintézetének munkatársa, Tóth Bettina hozzátette: Spanyolország szárazföldi területének mintegy 20 százalékát érinti már az elsivatagosodás, 74 százalékát pedig ugyanez fenyegeti például a felszín alatti vizek túlzott kitermelése miatt. A kisebb csapadékmennyiség visszaszoríthatja a mezőgazdaságot, többek között a közkedvelt ibériai sonka előállítását is.
Ehhez jön még, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését 2030-ig 23 százalékban határozták meg, ám ahhoz, hogy az 1,5 Celscius-fokos hőmérséklet-emelkedési limitet tartani lehessen, ennek 55 százaléknak kéne lennie.
Mind az energetika, mind az éghajlatvédelem kapcsán széles körű agendát hirdetett meg Spanyolország, amelyre a soron következő belga és magyar elnökségnek is reflektálnia kell majd a következő egy évben
– folytatta Tóth Bettina.
A polgárok témaköréhez tartozik a menekültügy és a migráció, a külső határok védelme, a bűnözés és terrorizmus elleni fellépés, de a gyűlölet-bűncselekmények (rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet) visszaszorítása is, akárcsak a demográfiai problémák, hiszen amellett, hogy a Föld lakossága egyre nő – habár már látszanak a tetőzés jelei –, Európáé csökken és öregszik.
Mire megy Madrid?
A kiemelt területek részletezésekor Tárnok Balázs a következőkre hívta még fel a figyelmet.
A spanyol elnökség folytatni kívánja az Ukrajna elleni orosz invázió hatásainak leküzdését, beleértve a nyersanyagok, az energia és az üzemanyagok emelkedő költségeit.
Fontos a villamosenergia-piaci reform lezárása, amely megfizethető árakat garantál, valamint az üvegházhatású gázok mérsékléséről szóló Fit for 55 csomag elfogadása is.
Általános célkitűzés a zöldgazdaság előmozdítása, célként határozták meg a minimális EU-szintű adózási normák előmozdítását, a nagy multinacionális vállalatok adóelkerülése elleni fellépést, a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében meghatározott célok elérését, a nemek közötti, valamint a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek egyenlőségét.
Végül, de nem utolsósorban Ukrajna támogatásának kiemelt fontosságát alátámasztja, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök első útja a soros elnökség átvételének napján Kijevbe vezetett.
A spanyolok elkötelezettek a migrációs áramlások humánus, felelősségteljes, szolidaritáson alapuló és hatékony kezelése mellett, konkrétabb céljuk a Migrációs és Menekültügyi Paktum elfogadása.
Mindezt persze lassíthatják a belföldi politikai események. Még az is felvetődött, hogy a belgák jöjjenek hamarabb, teret és időt hagyva a spanyoloknak a hazai gondok rendezésére. Ez ugyan elmaradt, de Sánchez miniszterelnök június 13-ra tervezett EU-s programbemutatója az Európai Parlamentben a belpolitikai helyzet miatt szintén elmaradt, és napokkal később, Madridban kerítettek rá sort…
Miként elemzésében Tárnok Balázs megfogalmazta, a következő a legnagyobb kérdés:
Madrid el tud-e indítani eljárásokat számára fontos témákban, és képes lesz-e kihasználni az elnökségben rejlő, tizenhárom évente adódó azon lehetőséget, hogy a spanyol nemzeti érdekek szempontjából fontos szempontokat az uniós színtéren hangsúlyosabban megjelenítsen?
Egy év múlva pedig jövünk mi.