Veszélyesen terebélyesedik az ukrajnai konfliktus
Új, veszélyes irányokba terjeszkedik az Ukrajna–Oroszország fegyveres konfliktus. Ennek egyik ága a kereskedelmi háború fegyveres összecsapássá válásának a lehetősége, nem beszélve a kőolaj árának újabb meglódulásáról és ennek globális következményeiről. Elemzők a fordulatot összefüggésbe hozzák az oroszországi támadók visszaszorítására, az elfoglalt területek visszaszerzésére indított ukrán ellentámadás vontatottságával, a vártnál kedvezőtlenebb alakulásával, valamint Ukrajna terveivel, hogy a konfliktust kiterjessze a Fekete-tenger teherhajó-forgalmára.
A hírek hallatán tovább drágult a kőolaj a világpiacokon. A Nasdaq híroldalain megjelent elemzés (Barchard) szeptemberre a kőolaj további legalább 1 százalékos és a gázolaj 4 százalékos áremelkedését jósolja. A drágulás alapvető oka: a kereskedők attól tartanak, hogy az oroszországi olajszállító tankhajók ellen bejelentett ukrán támadások mérséklik a kínálatot a piacokon, és mértéktelenül felhajtják a hajó- és rakománybiztosítási díjakat. A kínai gazdasági gondokról érkező hírek viszont fékezik az olajár-növekedést.
Némiképpen hasonló a helyzet az uránium piacán is, ahol az Oroszországból láthatóan kiebrudalt Wagner katonai magánvállalat újabb keletű afrikai tervei, megjelenése (Nigerben a katonai puccs miatt) hatnak az árakra is. A Nigerben bányászott uránérc, noha csak a világtermelés 5 százalékát adja, a piacon a legjobbnak számít. Ez is közrejátszhat abban, hogy
egy hónap leforgása alatt az uránérc ára 30 százalékkal megugrott,
noha a kitermelő, a francia Orano vállalat a puccs miatt nem jelzett nagyobb termelés-visszaesést.
Az ukránok mindenre lőnek, ami mozog a Fekete-tengeren
Kijev a minap bejelentette, hogy a Fekete-tengeren bármely kereskedelmi hajót megtámadhat (törvényes célpontnak tekint), amely fekete-tengeri oroszországi kikötőkbe, Novorosszijszkba (a legnagyobb oroszországi kikötő), Anapába, Gelendzsikbe, Szocsiba, Tamanyba (műtrágya, ammónia), Tuapszéba tart, vagy onnan indul árukkal, kiváltképpen olajjal megrakodva. Ám Ukrajnának nincs számottevő fekete-tengeri hadiflottája. Az ukrán kikötőket, elsősorban a kulcsfontosságú Odesszát az oroszországi haditengerészet blokkolja. Így az ukrán támadások nagy része a nemzetközi vizeken Ukrajnával baráti zászló alatt működő kereskedelmi áruszállító vagy esetleg katonai „anyahajókról” indítható, legfeljebb 10 méter hosszú, robbanóanyaggal megrakott, távirányítású felszíni csónakokkal, drónokkal történhet. Andrij Rizsenko nyugállományú ukrán hadihajó-kapitány elmondta: ahhoz, hogy az oroszok fekete-tengeri flottáját megsemmisítsék, több száz kamikaze dróncsónakra volna szükség.
A világ olajtermelésének körülbelül 3 százaléka, napi 3 millió tonnányi olaj hagyja el a fekete-tengeri oroszországi olajkikötőket, elsősorban Novorosszijszkot, hogy a szankciók ellenére – vagy azokat részben megtartva – kőolajat szállítson Kínának, más ázsiai, távol-keleti államoknak – és talán Európának is. Novorosszijszk olajkikötőjében szivattyúzzák át a tankerekbe a Kazahsztánból érkező, a világpiacra szánt, napi mintegy 1,7 millió hordónyi (egy olajoshordó körülbelül 160 liter) kőolajat.
Legalább egy ilyen, olajszállító tankhajó elleni támadásról tudunk. Az ukrán tengeri drón a Kercsi-szoros térségében csapódott bele a Szig nevű orosz tankhajóba, amely Szíriába szállított olajat. Nem tudni, hogyan alakulnak a Fekete-tengeren mint lehetséges hadszíntéren a dolgok. A tengeren cirkáló NATO-hadihajók országai nem mutatnak nagy készséget, hogy fegyveres kíséretet adjanak az ukrán kikötőkből kifutó teherhajóknak.
A part menti államok, a török, grúz, bolgár, román vezetés, a haditengerészeti parancsnokok felmérték a lépésben rejlő kockázatot, Oroszország és a NATO közvetlen katonai összeütközésének a veszélyét. Hasonlóan nem hallani elköteleződést a Fekete-tengeren cirkáló, a nem földközi-tengeri államok – elsősorban az USA – tulajdonában lévő, az 1936-os montreux-i egyezmény értelmében korlátozott számú, korlátozott méretű és korlátozott időtartamot ott eltöltő hadihajóinak a parancsnokaitól. Kijev azt tervezi, hogy NATO-hadihajók kíséretében, konvojokkal szállítaná az árukat, elsősorban a szemes terményt a világpiacokra.
Az ukrán front az új Abházia?
Az ukrajnai–oroszországi katonai összecsapás várhatóan elhúzódik. Találgatnak, vajon Moszkva olyan újabb „befagyott konfliktussá” akarja-e átváltoztatni az úgynevezett különleges katonai műveletet, amilyen a Dnyeszter Menti Köztársaság, Abházia és Dél-Oszétia esetében fennáll.
Oroszország vezetőinek alapcélja nem változott: minden eszközzel meggátolni Ukrajna NATO-tagságát, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eddigi legjelentősebbnek ígérkező keleti irányú további terjeszkedését.
Láthatóan a Nyugat is átáll a tartós konfliktus gondolatára. Nyugat-Európa egyik legjelentősebb légiereje, a nagy-britanniai – vélhetően az ukrajnai konfliktus erőforrás-lekötő, felemésztő hatására is – elhalasztja légi csapásmérő ereje gerincének, a 137 darab, atomfegyverek hordozására is alkalmas Eurofighter Typhoonnak a felváltását modernebb gépekkel.
A Typhoonok jóval az eredeti cseretervek határidejét meghaladva, a 2040-es évtizedbe nyúlóan maradhatnak szolgálatban. Egyébként a Nyugat egyik legjobb többcélú vadászgépéről van szó. A Typhoonok TWR-je (durván szólva az egytonnányi gépsúlyra jutó hajtóerő-mutatója) lényegesen jobb, mint a sztárolt amerikai F–22-es Raptoroké. A Typhoonok „Raptor-salátaként” megeszik őket ebédre – írja az indiai-kanadai The Eurasian Times.
