Az amerikai borravaló-őrület – mint a legtöbb hasonló mánia – a világjárvánnyal kezdődött, amikor rengeteg étteremnek kellett ideiglenesen bezárnia, vagy csak különleges feltételek mellett maradhattak nyitva – írja a német ZDF televízió online hírportálja.

United states louisiana breaux bridge buck johnny s restaurant
Fotó: FRILET PATRICK / HEMIS.FR

A vendégek pedig a talpon maradt, illetve legbátrabb szolgáltatók megbecsülésének jeléül nem sajnálták az extra juttatást, másrészt támogatni is akarták a bajba került helyi kávézókat és éttermeket, úgyhogy önként kezdték emelni a borravalókat.

A rendes kerékvágásba való visszatéréssel azonban a pazar borravaló csak nem akar kimenni a divatból. 

Épp ellenkezőleg, Amerikában ma a 30 százalékos borravaló sem ritka.

Az extrém ösztönző fennmaradását ráadásul a tengerentúli jogi szabályozás is segíti, hiszen a munkaügyi minisztérium által előírt nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik a munkájuk során borravalót kapnak. Ők főként a vendéglátóiparban vagy az idegenforgalomban dolgoznak, és csupán alacsonyabb, 60 százalékos órabérre jogosultak. 
Bármennyire is érthető azonban, hogy az egyébként minimálbér alatt kereső felszolgálók vagy taxisok megpróbálják felzárkóztatni a jövedelmüket, az utóbbi időben már kezd tele lenni a vendégek hócipője a minden kontroll alól elszabadult – az amerikai médiában tipflációnak nevezett – jelenség miatt.

Az egyre hangosabb tiltakozás hatására pedig, mivel a kereslet-kínálat határozza meg a szolgáltatások árazását is, lassan lecsenghet az extrém borravalók időszaka – mondta a ZDF-nek Steve Hanke, a Johns Hopkins Egyetem közgazdászprofesszora.

Chicagóban ellenben nem akarják megvárni a kereslet-kínálat alapelvének spontán érvényesülését, ehelyett helyi szabályozással vetnének véget az alulfizetett munkavállalók kihasználásának. Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városának képviselő-testülete számos egyeztetést követően szerdán szavazhat a borravalóval fizetett minimálbér szabályainak megváltoztatásáról.

Az eredeti javaslatban amúgy az állt, hogy a vendéglátóhelyek legyenek kötelesek két év alatt a felszolgálók órabérét – a borravaló beszámításával – legalább a 20,54 dolláros helyi általános minimálbérre emelni.

Jelenleg ugyanis a chicagói éttermek óránként átlagosan 9,48 dollárt fizetnek a borravalóban részesülő munkavállalóiknak, akik a vendégek jattjából egészítik ki keresetüket a 15,80 dolláros szintre. Az eredeti javaslat szerint tehát maradhatott volna ez a gyakorlat, ám 20,54 dollár lett volna a pincérek teljes órabére – írja a The Chicago Starmedia.

Néhány napja viszont a Brandon Johnson chicagói polgármester és az éttermi ágazat vezetői közötti kompromisszum eredményeként módosult a javaslat. Eszerint jövő július 1-jétől kezdődően minden évben 8 százalékkal emelkedne az érintettek alapbére, tehát csak öt év alatt, 2028-ra érné el a keresetük az általános minimálbért.

Ezen kívül felállítanának egy 500 000 dolláros, magánforrásból finanszírozott alapot is, amely a magasabb bérre áttérő családi és kisebb éttermeknek nyújtana támogatást.

Az új szabályok nem vonatkoznak azokra a vendéglőkre, amelyeknek kollektív szerződésük van a dolgozóikkal, ők továbbra is alacsonyabb bért fizethetnek alkalmazottaiknak.
A módosított rendelet az Illinois-i Éttermi Szövetség támogatásával várhatóan elegendő szavazatot kap a szerdai szavazáson.

A végső javaslattal elégedetlenek persze azok a progresszív aktivisták, aki a borravalóadást teljes egészében be akarták tiltatni, mivel szerintük igazságtalan, hogy a csinos fiatal pincérnők nagyobb jattot kapnak, mint kevésbé kellemes kinézetű kollégáik.