A németországi tartományi választások eredményei azért is fájdalmasak a berlini kormánypártoknak, mert a gazdaság szempontjából két kulcsfontosságú területen, a déli Bajorországban és a Frankfurt-központú Hessenben esett vissza drasztikusan a támogatottságuk. Az sem mellékes, hogy a két tartományban él a német szavazók egyötöde. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) Hessenben a második, Bajorországban pedig a harmadik legnagyobb erő lett.
Nekünk sem mindegy
Fontos tudni, hogy Hessen, és Bajorország a két leginkább iparosodott német tartomány. Azt sokszor hangsúlyozzuk, hogy a német és magyar gazdaság szorosan kötődik egymáshoz, pontosabban a beszállítói láncok miatt a német gazdaság helyzete a magyar cégekre, így az egész ország gazdaságára hatással van.
Ha szélesedik a törésvonal Berlin, és a hagyományosan jobboldali Bajorország között, az tehát akár rosszul is elsülhet a magyar gazdaság szempontjából.
Már a Debrecenben gigagyárat építő BMW nevében – Bayerische Motoren Werke – is szerepel
az innovatív autógyártó származási helye: Bajorország. A hazánkhoz legközelebb eső német tartományból sok nagy cég származik, például az Audi, az MAN, a Siemens. De a Microsoft is itt üzemelteti regionális központját, és a tartomány vegyipara is jelentős.
Régóta megfigyelhető egy Berlin-München ellentét a nagypolitikában. Markus Söder bajor miniszterelnök erre utalt is a részben a müncheni Oktoberfest alatt zajló, és a helyi sajtó szerint populista kampányban, ugyanis azt mondta:
A Keresztényszociális Unió maga Bajorország. Így aztán egy erős CSU, erős Bajorországot is jelent, amitől Berlinnek feláll a szőr a hátán.
A nyugatabbra fekvő Hessen is gazdasági központ. Jól mutatja ezt, hogy Németország pénzügyi központja, Frankfurt am Main, egyben egyik legnagyobb európai otthonául is szolgál.
De sok Magyarországon is ismert cég, illetve az Allianz biztosítótársaság is hesseni eredetű. Itt fekszik az Opel-gyárról elhíresült Rüsselsheim is.
Szaporodó belső gondok
Bizonyos mértékben érthető, hogy újabb pártok emelkednek fel a semmiből: Olaf Scholz kancellár koalíciójában folyamatosak a feszültségek, a gazdasági adatok kiábrándítók, megugrott a migráció is, elsősorban az ukrajnai háború miatt. A szocdemek, a zöldek, és a szabad demokraták (FDP) alkotta koalíció az előzetes eredmények szerint több mint 12 százalékot veszített támogatottságából Hessenben, és majd 7 százalékot Bajorországban.
Nagy pofont kapott a berlini vezetés. Az eredmények ismeretében újra kell gondolniuk teljes politikájukat
– fogalmazott Carsten Brzeski, az ING makrogazdasági részlegének globális vezetője a bank honlapján közzétett nyilatkozatában.
Hessenben az SPD a harmadik helyre zuhant. A frankfurti pénzügyi központ otthonában Nancy Faeser – a szövetségi belügyminiszter vezette a kampányt. A tárcavezető kiábrándultan úgy fogalmazott egy televízióinterjúban, hogy
szomorú az eredmény, sajnos nem tudtunk mozgósítani a fő témáinkkal, amelyek között meghatározó, hogy minden gyereknek ingyenes napközit biztosítanánk.
A gyengülés ellenére azért a német konzervatív blokk megtartotta mindkét területet: A Kereszténydemokrata Unió a szavazatok 34,6 százalékát szerezte meg Hessenben, míg Bajorországban testvérpártja, a Keresztényszociális Unió 37 százalékot kapott. Így tehát változatlanul A CDU/CSU alkotja a legnagyobb országos ellenzéki csoportot.
Bajorországban a bevándorlóellenes AfD támogatottsága nőtt legjobban,
míg a szociáldemokraták a negyedik helyre estek vissza. Az FDP a vártnak megfelelően nem jutott be a bajorországi parlamentbe, Hessenben pedig az 5 százalékos küszöbön állt, ami
újabb feszültséghez vezethet a koalíción belül, mivel csökkent az „üzletpárti” politika támogatottsága.
Scholz korábban teljes mértékben elutasította ugyan a „bomlasztó”, az átlagpolgárok félelmeire építő AfD-t, de mostanra világossá vált, hogy kormánya eddig nem tudta meggyőzni a választókat arról, hogy komoly előnyökkel Németország átállása egy tisztább, és technológiailag fejlettebb gazdaságra – mondják az elemzők.
Sokmilliárd euró segélyt osztottak szét a járvány, és az hatásainak enyhítésére, a kancellár mostanra lezárta az ösztönző programokat, még annak ellenére is, hogy a szélén pilinckázik Európa legnagyobb gazdasága. Közben a menekültek, és migránsok beözönlése sem tett jót a koalíció támogatottságának.
Az AfD erősödése arra mutat rá, hogy országszerte nő az elégedetlenség, és frusztráció a kormánykoalícióval szemben
– hangsúlyozta Brzeski. A szakértők abban egyetértenek, hogy fordulat következik a német politikában. Az egyik forgatókönyv szerint a kormánypártok „szavazatmaximalizáló” politikát folytatnak majd, ami viszont A a reformok végét jelenti.
A CSU-botrány
A bajorországi szavazást megelőző időszakot egy antiszemita-botrány árnyékolta be. Ugyanis Hubert Aiwangert, a Szabad Választók nevű regionális, CSU-hoz tartozó szatellitpárt vezetőjét egy 1980-as évekből származó szórólap miatt támadták. A röplapon a hazaárulóknak „ingyenes auschwitzi repülőjegyet” garantáltak volna. Aiwanger elismerte, hogy részt vett a szórólap készítésében, de nem ő volt annak a szerzője. Markus Söder, a CSU vezetője végül úgy döntött, hogy nem szakít Aiwangerrel. A botrány következtében azonban a CSU 1950-óta a legrosszabb eredményét érte el Bajorországban.
