Az Európai Központi Bank (EKB) mai ülésén több mint egy év óta először tartja majd az irányadó kamatot, miután egyre több bizonyíték van arra, hogy a példátlan mértékű kamatemelési ciklus letöri az inflációt. 

Christine Lagarde, az EKB elnöke – minden valószínűség szerint kivár a központi bank.
Fotó: AFP

A Bloomberg által megkérdezett 59 elemző szerint a döntéshozók tíz egymást követő emelést követően csütörtökön 4 százalékon hagyják a betéti kamatlábat. Ennek hátterében részben az áll, hogy lassul az eurozóna inflációja és maginflációja, valamint egyre romlik a gazdasági hangulat a közös valutaövezetben, a drágább hitelek egyre nehezebb helyzetbe hozzák a vállalatokat és a lakosságot.

Az EKB tisztviselői már korábban is jelezték, hogy a hitelfelvételi költségek hosszabb ideig magasan maradnak, hogy az inflációt visszahúzzák a 2 százalékos cél felé. Ugyanakkor több döntéshozó hangsúlyozta azt, hogy

további monetáris szigorítás is bekövetkezhet, ha a közel-keleti feszültségek átgyűrűznek az energiaárakra

egyelőre erről nincs szó. Elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a piacok mostani árazása szerint, a recessziós veszélyek miatt kamatcsökkentésre lehet szükség a jövő év ősze előtt.

 

Az athéni ülés napirendjén szerepel az EKB-nál felhalmozódott 1,7 ezer milliárd eurós kötvényállomány további sorsa is. Ennek tetemes részét a világjárvány idején vásárolta fel a jegybank – gazdaságélénkítési céllal. A kiszivárgott hírek szerint több döntéshozó a tervezettnél hamarabb szeretné leállítani a lejáró értékpapírok újrabefektetését, bár kétségtelenül tartani lehet attól, hogy egy ilyen lépés komoly piaci turbulenciákat okozna. 

Szinkronban a Feddel

A bejelentés 14:15-kor várható, Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatója fél órával később következik. Philip Lane vezető közgazdász nemrég azt mondta, hogy

az inflációval kapcsolatos bizonytalanság 2024-ig fennmarad, főként a béralkuk miatt. 

A kamatemelés kihagyása az EKB-t összhangba hozná a Federal Reserve-vel, amely a jövő héten várhatóan másodszor is stabilan tartja a hitelfelvételi költségeket. A piac így úgy tűnik, elfogadja, hogy az EKB – követve amerikai társát – hosszabb ideig tartja magasan az irányadó kamatokat, mint ahogy erre korábban számítani lehetett, viszont a ciklus-záró kamatemeléssel kivár, esetleg el is hagyja azt. 

Ennek hátterében az öreg kontinensen az egyre romló gazdasági kilátások állnak. Az S&P Global szerint a további monetáris szigor recesszióhoz vezethet, az ügynökség által összeállított beszerezési menedzser indexek szerint a feldolgozóipar és a szolgáltatások egyaránt pesszimista a jelenlegi negyedévben.

Mi lesz a kötvényekkel?

A jelenlegi állás szerint az EKB-nál felhalmozódott kötvényekből 

a lejárók után befolyó bevételeket 2024-ig teljes mértékben újra be kell fektetni. 

A jegybank igazgatóságának néhány tagja ugyanakkor azt pedzegeti, hogy felül kellene vizsgálni ezt az álláspontot. A kérdésről parázsvita várható, s meglepő lenne, ha döntés születne.