Formailag elégedett ugyan az 2022-es pénzügyi beszámolójával az Európai Számvevőszék, ám rossz hírek is vannak: nőtt a hibaszázalék, nőtt a potenciális jövőbeli kötelezettségeknek való kitettség, és nőtt az is, ami a közeljövőben ráadásul tovább hízik majd.
Fotó: Shutterstock
2022-ben az EU költségvetésében a kiadások összege 196 milliárd euró (76,2 ezermilliárd forint) volt, ami a tagállamok összesített államháztartási kiadásának a 2,5 százaléka, a bruttó nemzeti jövedelmek összességének pedig az 1,3 százaléka,
ha figyelembe vesszük a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) kiadásait, akkor a kifizetések 243,3 milliárd eurót (94,5 ezermilliárd forintot) tettek ki.
A költségvetés háromnegyedét megosztott irányítás mellett használták fel, azaz a tagállamok osztották szét a forrásokat az általuk választott projektekre.
Mit jelent, hogy „korlátozó” vagy „elutasító”?
Az EU pénzügyi beszámolójáról nyilatkozva a számvevők megállapították, hogy nemcsak valós adatokat tartalmaz, hanem megbízható is, gyakorlatilag hibamentesnek tekinthető, ez a jó hír. A rossz viszont, hogy 4,2 százalékra nőtt a hibaszint, a vizsgált kiadások kétharmada magas kockázatú, az RRF-en keresztül folyósított 46,9 milliárd euró (18,2 ezermilliárd forint) kapcsán pedig sok a szabályszerűségi probléma és a hiányosság a tagállami ellenőrzési rendszerekben.
Az őszi jelentések sorát a nők helyzetéről szóló riport nyitotta, majd következett a kékenergia. A mostani téma kiemelt fontosságát jelzi, hogy ezúttal nem a szervezet valamelyik számvevőjét idézte az összegző anyag, hanem egyenesen az elnököt.
Az Európai Unió bebizonyította, hogy eddig példa nélküli fellépéssel azonnal képes reagálni egy sor soha nem látott válságra. Ilyen helyzetben azonban a rendelkezésre álló nagy összegű forrás fokozott költségvetési kockázatot okoz
– nyilatkozta Tony Murphy, a számvevőszék elnöke. Kifejtette, hogy a megállapításaik rámutatnak: a kockázatot jobban kell kezelni, mivel feltártak olyan hibákat, amelyek jócskán megnövelik a hiba által érintett kiadások összegét.
Fotó: Shutterstock
Az említett hibaszinthez tartozó magyarázat, hogy a becsült hibaszint mérésénél 2 százalékos küszöbértéket alkalmaznak, efelett minősülnek lényegesnek a szabálytalan kiadások. Ezek után a „korlátozott” vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek, az „elutasító” viszont azt, hogy széles körben fennálló problémákat tártak fel.
Ennek tudatában érdekes olvasmány, hogy a 2022-es EU-s kiadások tekintetében elutasító véleményt fogalmaztak meg.
Mi történt az RRF-fel?
Ahogy a szervezet fogalmazott, „a becsült hibaszint nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékét jelzi, hanem hogy becslések szerint mekkora az a pénzösszeg, amelynek felhasználására nem az EU-s vagy nemzeti jogszabályoknak megfelelően került sor”.
A számvevők 14 csalásgyanús esetet tártak fel, ezeket bejelentették az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amely eddig két vizsgálatot indított meg, hat esetet pedig az Európai Ügyészséghez is továbbítottak, amely három vizsgálatot indított.
Az Európai Számvevőszék külön is kitért az RRF-re, amely a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére létrehozott, 800 milliárd euró (310,5 ezermilliárd forint) költségvetésű NextGenerationEU (NGEU) csomag legfontosabb eleme. Miként ezúttal is megjegyezték, „keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat”. Ide kívánkozik, hogy Magyarországnak például 27 szupermérföldkövet kéne elérnie, és amíg ez nem sikerül, addig visszatartják a vonatkozó forrásokat.
Fotó: Shutterstock
Mindenesetre 2022-ben 11 tagállamnak 13 alkalommal folyósítottak vissza nem térítendő támogatást, összesen 46,9 milliárd euró (18,2 ezermilliárd forint) értékben. A 13 támogatáskifizetéséből 11 esetében szabályszerűségi problémák merültek fel, a vizsgált 281 mérföldkőből és célból pedig 15 vagy nem teljesült kielégítően, vagy nem felelt meg a támogathatósági feltételeknek.
Mindezek összegzése nyomán az RRF kapcsán korlátozott az értékelés.
Mitől hízik az adósság?
A jelent és a jövőt is összekötötték a számvevők, amikor az EU-s adósságot vizsgálták. Megállapították, hogy a 2021-es 236,7 milliárd euróról (91,9 ezermilliárd forintról)
2022-ben 344,4 milliárd euróra (133,8 ezermilliárd forintra) ugrott az adósság, méghozzá az NGEU új, 96,9 milliárd eurós (37,7 ezermilliárd forintos) hitelfelvétele miatt,
amely ráadásul az egyedüli kamatkockázatot hordozó tényező a költségvetésben.
A jelentés sötét képet fest arról is, hogy mi várható. Tavalyelőttről a tavalyi év végére például 204,9 milliárd euróról (79,6 ezermilliárd forintról) 248,3 milliárd euróra (96,4 ezermilliárd forintra) nőtt a költségvetés potenciális jövőbeli kötelezettségeknek való kitettsége. Ez részben az Ukrajnának folyósított támogatás eredménye, ami 7 milliárd euróról (2,7 ezermilliárd forintról) 16 milliárd euróra (6,2 ezermilliárd forintra) nőtt egy év alatt, és ebben még nincs benne az a 18 milliárd euró (7 ezermilliárd forint), amit az előző esztendő végén hagytak jóvá.
Összességében a számvevők megállapították, hogy az Európai Bizottság inflációs előrejelzései alapján az EU-s költségvetés idén elveszítheti vásárlóerejének közel 10 százalékát.
