Az amerikai munkavállalók elsöprő többsége, 77 százaléka állítja, hogy pozitív hatással lenne az életére és a közérzetére a négynapos, negyvenórás munkahét. A Gallup és a Bentley University közös, a héten nyilvánosságra hozott felmérése szerint 46 százalékukra „rendkívüli módon” pozitív lenne egy ilyen lépés hatása.
A hírrel kapcsolatban a CNN emlékeztetett, hogy a négynapos munkahét tesztelése összességében pozitív eredményeket hozott az Egyesült Államokban és Európában is – így Magyarországon is, ahol a Telekom munkavállalóinak 90 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot. Az érintett cégeknél nőtt a termelékenység, és jobban érezték magukat az emberek. Ennek ellenére nem mindenkinek és nem minden helyzetben lenne hasznos a munkahét lerövidítése. A hibrid munkához hasonlóan sok függ mind a négy nap beosztásától, mind a munkavégzés helyétől és az egyén munkastílusától.
Ezt igazolja a Gallup tavalyi felmérésének eredménye is. Akkor több mint 12 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatottat kérdeztek, akiknek csak a nyolc százaléka dolgozott heti négy napot. Az utóbbiak nem számoltak be arról, hogy jobban éreznék magukat, arról viszont igen, hogy sokkal gyorsabban égnek ki.
A kiégés a munkához kapcsolódó szindróma. Ha az embert arra kényszerítik, hogy négy napba sűrítse a munkáját, amelyet szívesebben végezne el öt nap alatt – és ráadásul hosszabbá válik a munkanapja is –, akkor az kiégést okozhat
– mondta a hírtelevíziónak ezzel kapcsolatban Jim Harter, a Gallup munkahelymenedzsmenttel foglalkozó vezető kutatója.
Sokat számít a munka helyszíne is. Azoknak, akik kénytelenek a munkahelyükön dolgozni, hasznos lehet a négynapos munkahét, mert biztosít bizonyos fokú rugalmasságot. A távmunkában dolgozók azonban élvezik ezt a rugalmasságot, így a számukra kevésbé fontos a kevesebb napból álló munkahét – tette hozzá.
Ráadásul a friss felmérésből az is kiderült, hogy van még
két másik tényező is, amelyik majdnem olyan fontos a jó közérzet szempontjából, mint a négynapos munkahét:
a megkérdezettek 74 százaléka tartja ilyennek a mentális betegség esetén járó fizetett szabadságot, és 73 százaléka a minél kevesebb elvárt túlmunkát.
A munkaidő utáni munkavégzéssel kapcsolatban a válaszadók 66 százaléka mondta azt, hogy véleménye szerint javulna a közérzete, ha a munkáltatók korlátoznák azt az időt, amelyet a munkavállalóknak munkaidőn kívül e-mailen kell tölteniük. Több mint 60 százalék szerint pedig annak is pozitív hatása lenne, ha ingyenes mentálhigiénés tanácsadást (65 százalék) és mentálhigiénés szűrővizsgálatokat (61 százalék) kínálnának nekik.