Önmagát idézi a legújabb anyagában az Európai Számvevőszék, emlékeztetve, hogy évek óta felhívja a figyelmet az (EU) jelenlegi gazdasági kormányzási keretének különböző hiányosságaira, melyet az EU korszerűsítéssel igyekszik megoldani. Habár a legtöbb aggályos kérdés megoldódott, azért bőven maradtak kockázatok.
Fotó: Shutterstock
A számvevők hangsúlyozták, hogy a mostani munkájuk technikailag nem minősül ellenőrzési jelentésnek, hanem csak áttekintés, méghozzá a következő hat tematikus terület köré csoportosítva:
- EU-s költségvetési keret,
- nemzeti költségvetési keretek,
- nemzeti felelősségvállalás,
- átláthatóság és a mérlegelési jogkör,
- végrehajtás,
- összetettség és átfedések.
A Számvevőszék előrebocsátotta: az EU-s gazdaságirányítási keret célja, hogy figyelje és megelőzze, szükség szerint korrigálja azon gazdasági tendenciákat, amelyek gyengíthetik a nemzetgazdaságokat vagy negatívan érinthetik a tagállamokat. Jelenleg azonban „a gazdaságpolitika eredményes koordinációja az Európai Unióban nem mentes a kihívásoktól és kockázatoktól”. A részletezésben szerepel, hogy a koronavírus-járvány előtt
12 uniós ország államadóssága meghaladta a 60 százalékot, tíz országot makrogazdasági egyensúlyhiány jellemzett, háromban pedig túlzott egyensúlyhiány állt fenn.
Az fenntarthatósága a prioritás
A problémák indoklásaként sorolták, hogy a tagállamokban nehezen megfigyelhető mutatókat alkalmaztak, hiányzik a nemzeti felelősségvállalás, nincs egyensúlyban az átláthatóság és a mérlegelési jogkörök, a gyakorlatban nem létezik jogérvényesítés, nem beszélve a felügyelet és monitoring összetettségéről és átfedésekről.
Ennek összegzéseként a számvevők jelezték: maga az Európai Bizottság (EB) is elismerte, hogy a keret reformra szorul, ennek érdekében idén áprilisában javaslatcsomagot terjesztett elő.
A reform fő feladata az lesz, hogy biztosítsa az adósság fenntarthatóságát elősegítő, időben történő, eredményes költségvetési kiigazításokat, támogatva ugyanakkor a beruházásokat és a növekedést is
– mondta François-Roger Cazala, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag.
A tagállamok optimistábbak, mint az Európai Bizottság
A módosítási javaslatok közül a két legfőbb, hogy ezentúl kizárólagos mutatóként a nettó kiadásokat használnák a tagállamok középtávú költségvetési-strukturális terveiben szereplő kiigazítási pályák meghatározásakor, valamint az éves költségvetési felügyelet során, illetve a jövőben nem egyen megoldással, hanem országspecifikus megközelítéssel összpontosítsanak az adósság fenntarthatóságára.
Fotó: Shutterstock
Ezek a módosítások sem iktatják ki azonban az összes aggályt, mert például ha a tagállamok optimistább növekedési feltételezésekből indulnak ki, mint az EB, akkor alacsonyabb lesz az előre jelzett adósságráta, és elégtelennek bizonyulhatnak a költségvetési kiigazítások.
A középtávú költségvetési keretek kötelező jellege továbbra is gyenge, ezért támogatják a javaslatot, hogy a független nemzeti költségvetési intézmények szerepét megerősítsék és kibővítsék,
habár még nem látható, ez miként valósulna meg a gyakorlatban.
Nőhet a bizottság jogköre
A Számvevőszék nemcsak az EB-t, hanem a nemzeti felelősségvállalást is kritizálta, mondván, ha a kormányzati szerepvállalás elégtelen, akkor valószínűleg halasztódnak a fontos strukturális reformok.
Itt jegyezték meg, hogy az EB a középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelési kritériumait és módszertanát nem határozta meg egyértelműen, ezért fennáll a kockázata, hogy kibővül az EB értelmezési és mérlegelési jogköre, ami kihathat az átláthatóságra és az egyenlő bánásmódra.
További félelem, hogy az eddigiek folytatásaként jelentősebb szerepet játszanak majd a szakértői vélemények és a politikai megfontolások, mintsem, hogy az EB ténylegesen éljen a szankcionálási jogkörével, ami pedig a Számvevőszék véleménye szerint javára válna a jogérvényesítésnek.
