BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Európa számvevői nem elégedettek a gazdasági kormányzással

Az Európai Számvevőszék szerint a legfőbb problémák, hogy az uniós tagállamok nehezen megfigyelhető mutatókat alkalmaztak, hiányzik a nemzeti felelősségvállalás, nincs egyensúlyban az átláthatóság és a mérlegelési jogkörök, a gyakorlatban nem létezik jogérvényesítés, nem beszélve a felügyelet és monitoring összetettségéről és átfedésekről.

Önmagát idézi a legújabb anyagában az Európai Számvevőszék, emlékeztetve, hogy évek óta felhívja a figyelmet az Európai Unió (EU) jelenlegi gazdasági kormányzási keretének különböző hiányosságaira, melyet az EU korszerűsítéssel igyekszik megoldani. Habár a legtöbb aggályos kérdés megoldódott, azért bőven maradtak kockázatok.

European,Union,Flags,On,Blue,Sky,Background
Ugyan az Európai Bizottság maga is felismerte, hogy vannak problémák, elégtelennek tűnnek a módosítási javaslatai
Fotó: Shutterstock

A számvevők hangsúlyozták, hogy a mostani munkájuk technikailag nem minősül ellenőrzési jelentésnek, hanem csak áttekintés, méghozzá a következő hat tematikus terület köré csoportosítva:

  • EU-s költségvetési keret,
  • nemzeti költségvetési keretek,
  • nemzeti felelősségvállalás,
  • átláthatóság és a mérlegelési jogkör,
  • végrehajtás,
  • összetettség és átfedések.

A Számvevőszék előrebocsátotta: az EU-s gazdaságirányítási keret célja, hogy figyelje és megelőzze, szükség szerint korrigálja azon gazdasági tendenciákat, amelyek gyengíthetik a nemzetgazdaságokat vagy negatívan érinthetik a tagállamokat. Jelenleg azonban „a gazdaságpolitika eredményes koordinációja az Európai Unióban nem mentes a kihívásoktól és kockázatoktól”. A részletezésben szerepel, hogy a koronavírus-járvány előtt

12 uniós ország államadóssága meghaladta a 60 százalékot, tíz országot makrogazdasági egyensúlyhiány jellemzett, háromban pedig túlzott egyensúlyhiány állt fenn.

Az adósság fenntarthatósága a prioritás

A problémák indoklásaként sorolták, hogy a tagállamokban nehezen megfigyelhető mutatókat alkalmaztak, hiányzik a nemzeti felelősségvállalás, nincs egyensúlyban az átláthatóság és a mérlegelési jogkörök, a gyakorlatban nem létezik jogérvényesítés, nem beszélve a felügyelet és monitoring összetettségéről és átfedésekről. 

Ennek összegzéseként a számvevők jelezték: maga az Európai Bizottság (EB) is elismerte, hogy a keret reformra szorul, ennek érdekében idén áprilisában javaslatcsomagot terjesztett elő.

A reform fő feladata az lesz, hogy biztosítsa az adósság fenntarthatóságát elősegítő, időben történő, eredményes költségvetési kiigazításokat, támogatva ugyanakkor a beruházásokat és a növekedést is

– mondta François-Roger Cazala, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag.

A tagállamok optimistábbak, mint az Európai Bizottság

A módosítási javaslatok közül a két legfőbb, hogy ezentúl kizárólagos mutatóként a nettó kiadásokat használnák a tagállamok középtávú költségvetési-strukturális terveiben szereplő kiigazítási pályák meghatározásakor, valamint az éves költségvetési felügyelet során, illetve a jövőben nem egyen megoldással, hanem országspecifikus megközelítéssel összpontosítsanak az adósság fenntarthatóságára.

Accountant,Working,On,A,Desk,Using,Calculator,For,Calculating,Finance
Ezentúl a nettó kiadások lennének a kizárólagos mutatók a kiigazítási pályák meghatározásakor
Fotó: Shutterstock

Ezek a módosítások sem iktatják ki azonban az összes aggályt, mert például ha a tagállamok optimistább növekedési feltételezésekből indulnak ki, mint az EB, akkor alacsonyabb lesz az előre jelzett adósságráta, és elégtelennek bizonyulhatnak a költségvetési kiigazítások. 

A középtávú költségvetési keretek kötelező jellege továbbra is gyenge, ezért támogatják a javaslatot, hogy a független nemzeti költségvetési intézmények szerepét megerősítsék és kibővítsék, 

habár még nem látható, ez miként valósulna meg a gyakorlatban.

Nőhet a bizottság jogköre

A Számvevőszék nemcsak az EB-t, hanem a nemzeti felelősségvállalást is kritizálta, mondván, ha a kormányzati szerepvállalás elégtelen, akkor valószínűleg halasztódnak a fontos strukturális reformok. 

Itt jegyezték meg, hogy az EB a középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelési kritériumait és módszertanát nem határozta meg egyértelműen, ezért fennáll a kockázata, hogy kibővül az EB értelmezési és mérlegelési jogköre, ami kihathat az átláthatóságra és az egyenlő bánásmódra.

További félelem, hogy az eddigiek folytatásaként jelentősebb szerepet játszanak majd a szakértői vélemények és a politikai megfontolások, mintsem, hogy az EB ténylegesen éljen a szankcionálási jogkörével, ami pedig a Számvevőszék véleménye szerint javára válna a jogérvényesítésnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.