A zürichi, a bécsi és a berlini főpályaudvar biztosítja a legjobb feltételeket az utazóknak. Ugyanakkor az 50 értékelt állomás közül az utolsó hat mind Németországban található.
Az Európai Pályaudvar-index kiszámolásakor figyelembe veszik a nyitvatartási időt, a jegyvásárlási lehetőségeket, a várakozási időt és a mozgáskorlátozottak lehetőségeit, a komplexumban található üzletek minőségét is.
A jelentés szerint Európa legjobb nagy állomásai túlnyomórészt az Alpoktól északra találhatók, és azok az állomások, ahol több a távolsági utas, általában sokkal jobb feltételeket kínálnak, mint azok, amelyeket a rövid szakaszon ingázókat szolgálják ki.
A mutató szerint a szemet gyönyörködtető építészeti megjelenés nem mindig jár együtt jó szolgáltatással.
Jó példa erre, hogy Helsinki meseszép nagyállomása mindössze 10. a listán. De a messze leggyengébb eredményt elérő brémai pályaudvar épülete is egy viktoriánus palota. Ezzel ellentétben, a funkcionalitás igényei szerint megtervezett, 2006-ban megnyílt berlini pályaudvar lett a listavezető. A sorrend készítői tesztelték is a csomópontot, mindössze öt perc elegendő volt arra, hogy az elővárosi vasútról távolságira váltsanak, és még egy kávé vásárlására is jutott idő.
Nem kell szégyenkeznie a zürichi főpályaudvarnak sem, ahol a vonalak az állomás földszinti üvegteteje alatt futnak össze. A mélyben alagutakban futnak a vonalak, ezeket bevásárlóközponton keresztül lehet elérni. A svájci pályaudvarról Budapestre és Amszterdamba is indulnak járatok.
Összességében a gyengébb teljesítményt nyújtó pályaudvarokat inkább ingázásra használják az elővárosi szerelvények, nemzetközi vonatok kevésbé. Ezekben a szolgáltatás minősége gyengébb, és a kialakításuk is kevésbé tudatos. Ettől függetlenül kiemelkedően rossz eredményt ért el a brémai pályaudvar, itt ugyanis a vonatok 39 százaléka késik legalább öt percet. Emellett sok járat máshonnan indul, mint ahogy eredetileg tervezték, ami miatt nehezen tájékozódnak az utasok.
