A Covid-botrány után más oltást javasol az Európai Bizottság

Miközben a történelem legnagyobb egészségügyi pere kezdődhet Nagy-Britanniában a Covid-botrány nyomán, az Európai Bizottság (EB) új intézkedéseket javasol az oltással megelőzhető rákos megbetegedésekkel kapcsolatban.

Az AstraZeneca brit–svéd gyógyszergyártóval szemben 80 millió fontos (36 milliárd forint) kárigényt nyújtottak be a felperesek, akik a fogyasztóvédelmi törvényre alapozva állítják: a cég Covid elleni oltóanyaga mégsem annyira biztonságos, mint amilyennek hirdették. Ezt az oltást Európában, köztük Magyarországon is használták, ám a bizalom iránta néhány hónapon belül megrendült. Fél évvel a bevezetése után már a brit hatóság sem javasolta a 40 év alattiaknak, az Európai Gyógyszerügynökség pedig ugyanekkor kiadott egy útmutatást, amelyben nem javasolta a készítményt azoknak, akiknél fennáll a vérrögképződés esélye. 

Az oltásokról szól az EB legújabb ajánlása is, csak nem a koronavírussal, hanem a rákos megbetegedések megelőzésével kapcsolatban.

Covid-botrány után kellene oltottságot növelni

Az EB statisztikája szerint 2020-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal az Európai Unióban, és további 1,3 millió – köztük több mint 2000 fiatal – vesztette életét miatta. Az EB úgy fogalmazott, 

ezzel pedig ez válna a vezető halálozási okká az EU-ban. Emiatt jött létre négymilliárd eurós (1538 milliárd forint) finanszírozással az Európai rákellenes terv, amelyhez most új ajánlást csatolt az EB, kifejezetten a humán papillomavírus (HPV) és a hepatitis B-vírus (HBV) elleni oltások terjedésére.

Becslések szerint az EU-ban előforduló rákos esetek mintegy 40 százaléka megelőzhető lenne, ám a tagállamokban 2021-ben csak a teljes egészségügyi kiadások öt százalékát fordították megelőzésre. Az Európai rákellenes terv szerint 2030-ra el kellene érni a lányok 90 százalékos HPV-oltási arányát, és jelentősen növelniük kell a fiúk oltottságát is. Miként az EB is megjegyezte, még hosszú út áll a közösség előtt, hiszen a tagállamok jóval 50 százalék alatt járnak a lányok HPV-oltásával, a fiúk és fiatal felnőttek esetében pedig kevés adat áll rendelkezésre.

A terv 2030-ra: elérni a 95 százalékos sikerességet

Az ajánlás számos intézkedést tartalmaz, amiket a tagállamok megtehetnek az oltottság növelése érdekében. Az alábbiak a fő programpontok:

• az oltás ingyenessé tétele és/vagy teljes mértékű térítés,
• biztosítani, hogy az oltás könnyen hozzáférhető legyen, különösen a célzott csoportok és a veszélyeztetettek számára,
• beépíteni az oltással megelőzhető rák immunizációját a nemzeti egészségügyi tervbe,
• elsősorban a szülők, a fiatalok és a célzott csoportok számára az oltás előnyeinek kiemelésével, valamint a félreértések és dezinformációk kezelésével erősíteni a kommunikációs tevékenységet,
• javítani az oltási lefedettség nyomon követését, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítani lehessen,
• konkrét célt kitűzni a fiúk HPV-oltására

Kifejezetten a HBV-re vonatkozóan kéne erősíteni a törekvéseket annak érdekében, hogy elérhetőek legyenek a WHO 2030-as céljai. Utóbbiak keretében 95 százalékosra kéne emelni a terhességi szűrések, illetve az újszülöttek 24 órán belüli oltásának arányát, és ugyanilyen hatékonynak kéne lenni a gyermekkori, harmadik adagot jelentő oltások esetében.

Mindez kiegészülne hatékony, elektronikus nyilvántartással, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a tagállamok könnyebben oszthassák meg a jó gyakorlataikat.

Közös akció HIV/AIDS ellen is

Az EB a pénzügyi támogatása mellett kommunikációs kampánnyal is segítene, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) pedig 2024 végéig kifejleszt egy új platformot a HPV és HBV nemzeti oltási arányairól, hogy jobb áttekintést nyújtson a helyzetről.

Eközben az EU4Health-program továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak az oltási programok erősítése és a rák elleni küzdelemre. 

amely támogatja a tagállamokat a HPV-oltások növelésében, valamint a Hepatitis és HIV/AIDS terjedésének kezelésében.