Két szálon is új felfedezéseket tettek a Parkinson-kórral kapcsolatban, amely tízmillió ember mindennapjait keseríti meg. Útközben is megállíthatóvá válhat a betegség, sőt, jelentősen csökkenthető lehet a kialakulás veszélye is.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
A tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető a Parkinson-kór, amelynek legismertebb tünete a végtagrángás. Ősszel még Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsán is erre alapozták, hogy beteg lehet, noha a rángás nem egyértelmű bizonyítéka a Parkinson-kórnak.
Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson is idegsejtpusztulásos betegség, sokszor össze is keverik, de fontos különbség, hogy az utóbbit mozgászavarral járó tünetcsoport jellemzi
– mondta dr. Kovács Tibor, Budai Egészségközpont neurológusa. Kifejtette, hogy a Parkinson-kórt a remegéssel szokták összekapcsolni, pedig ez egyáltalán nem igaz, a legfontosabb tünete valójában a meglassult mozgás.
„A beteg tartása görnyedt lesz, a kezeit behajlítva tartja, széles alapon jár, csoszog, lassan fordul, székből nehezen áll fel, az arckifejezése merevvé válik, úgynevezett pókerarca lesz” – folytatta dr. Kovács Tibor.
Hogyan kerülnek az elváltozott sejtek az agyba?
A betegség sokáig, akár húsz-huszonöt évig is fejlődik, majd egyre komolyabbá válik és akár kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget. A következőek a fázisok:
- fél oldal tünetei,
- mindkét oldal tünetei,
- károsodnak az egyenes tartásért felelős reflexek,
- korlátozottá válik a mozgás,
- (kerekes) székhez, ágyhoz kötötté válás.
Ennek a gonosz idegrendszeri betegségnek az oka a bélrendszerben rejlik, de az egyelőre kutatási téma, hogy pontosan miként jut el innen az agyba.
Az észak-karolinai Duke University kutatói talán megtalálhatták a választ.
Fotó: Shutterstock
A legújabb eredmények szerint a bélben található alfa-szinuklein fehérje egy kóros elváltozást követően az idegrendszeren keresztül éri el az agy érzékeny régióit, így alakulnak ki az agyban a Léwy-testeknek nevezett csomósodások – számolt be a Medical Online. Ezek a csomósodások a szakhonlap tájékoztatója szerint nem kizárólag a Parkinson, hanem más demenciát eredményező betegségek tünetei is.
Hátha megállítható útközben
A kísérleteken sejttenyészeteken, valamint egér modellszervezeteken végezték, és azt találták, hogy a bolygóidegen keresztül jutottak fel az agyba a kórosan elváltozott sejtek. Ezen felfedezés nyomán a remények szerint
olyan terápiák válnak kifejleszthetővé, amelyekkel az útvonal blokkolása révén gátolnák meg a betegség kialakulását.
Ennél is tovább mentek Alabamában.
Fotó: Shutterstock
A University of Alabama at Birmingham kutatói a vizsgálataik során arra jutottak, hogy a Parkinson-kórra hajlamosító tényezők kiiktatásával elkerülhető lenne a betegség. Ez pedig nem kincstári optimizmus, mivel a genetikai tényezők csak öt-tíz, a környezetiek viszont 90-95 százaléknyi szerepet játszanak a betegségben, utóbbiak kezelésével tehát elejét lehetne venni mindennek.
Négyből egy nő, háromból egy férfi
Összesen 1223 személy adatait elemezték, köztük 808-an voltak parkinsonosak, 415-en pedig neurológiai szempontból egészségesek. A kutatók arra jutottak, hogy két tényező rendkívül veszélyes:
- a fejet érő ismételt ütések (például ökölvívók és amerikaifutball-játékosok esetében)
- kemikáliákkal (növény-, rovarirtó-szerekkel) érintkezés
Előbbiek duplázzák a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, míg vegyszer-kitettséget a betegek 23 százalékánál állapítottak meg. A két emelt kockázatot jelentő faktor a nőknél négyből egy, férfiaknál háromból egy ember esetében játszik szerepet a betegség kialakulásában.
