Az EU valóban mindent szabályoz – csak közben megfojtja az innovációt
Európa elaludt a kormány mögött, de a növekvő védelmi kiadások hatása hosszú távon akár még áldásos is lehet – emelték ki a szakértők, Balog Ádám, a Rheinmetall elnöke, Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapító elnöke, és Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a 24. HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó panelbeszélgetése során.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Bóbiskoló Németország, megugró hadikiadások
Balog Ádám az orosz–ukrán háború gazdaságpolitikai aspektusairól kiemelte: a háború sokszor egy negatív összegű játék, politikáját és gazdaságát összeférhetővé tenni általánosságában is nehéz. Jaksity György hozzátette: abba inkább bele se gondoljunk, mennyire nehéz lenne mindez, ha Trump kiléptetné az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Jaksity szerint Európa kicsit elaludt a volán mögött a krími orosz megszállás és a 2022-es háború kirobbanása között, mivel úgy feltételezték, a béke, ami az elmúlt pár évtizedet övezte a kontinensen, hosszú távú lesz.
Oroszország most ébresztőt fújt az európai államok számára
– fejtette ki Jaksity.
Hegedűs Éva hozzátette: a háború véleménye szerint általában elkerülhető, ha viszont már nem az, akkor a gazdasági aspektusaival mielőbb dűlőre kell jutni. A német gazdaság recesszióba csúszott , a hazai GDP is csökkenésnek állt az elmúlt időszakban, ezért fontos lenne itthon is arra koncentrálni, hogy magas hozzáadott értékű álláshelyek is létrejöjjenek, ne csak összeszerelő üzemek.
Win-winben érdemes gondolkodni, nem azt keresni, hogyan tudok a másik fölé kerekedni
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
A kontinens védelmi kiadásai minden bizonnyal hosszabb távon is növekedni fognak, ez viszont könnyedén hozzájárulhat egy hosszabb távú békéhez is, lévén a potenciális agresszorok felkészült ellenfelekkel állnak majd szemben – tette hozzá Hegedűs Éva.
Mesterséges intelligencia: jó-e elsőnek lenni a szabályozásban?
A közös EU-s mesterségesintelligencia- (MI) szabályozás kapcsán Vágújhelyi Ferenc elmondta: Európa nagyon gyorsan szabályoz mindig, ennek a gyors egyezségnek azonban érdemes megnézni, mi az ára . A szakértő kiemelte: a blokklánc szabályozása azonban még az MI-kérdésnél is sokkal bonyolultabb.
Hegedűs Éva hozzátette: a világ tíz legértékesebb cége közt csak kínai és amerikai vállalatok találhatók, ennek oka pedig nem az, hogy az európai vállalkozások rosszabbak lennének, mint a versenytársak, hanem hogy a piac olyan mértékben van már túlszabályozva minden téren, hogy az effektíve gúzsba köti a vállalatainkat.
Nem lehet mindent leszabályozni, de ha mégis megpróbáljuk, jó eséllyel megöljük a kreativitást
– emelte ki.
Az MI hadászati felhasználásával kapcsolatban dr. Balog Ádám elmondta: elképesztően szigorú szabályozások alá esik a szektor, ezek feldolgozása mind jogilag, mind politikailag kiemelten nehéz feladat világszerte – az MI mindebbe való integrációja pedig egy hatványozott nehézséget okoz.
Az önjáró katonai drónok természetesen már használnak bizonyos mesterséges intelligenciákat, a kibervédelem pedig minden bizonnyal már jó ideje soraiban tudhatja őket, de a jövőbeli felhasználást a túlzott szabályozás elképesztő mértékben tudja gátolni.
Ha egy cég Európában nem kapja meg a kellő segítséget, egész egyszerűen elmegy Amerikába, és ott kínálja majd szolgáltatásait
– tette hozzá a Rheinmetall elnöke.
