Európa beteg embere Németország, Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi 0,3 százalékos GDP-csökkenés után az idei év sem ígérkezik fáklyásmenetnek. A Bundesbank szerint az első negyedévben folytatódhat a gazdaság visszaesése, a pénzügyminiszter szerint éves átlagban 0,2 százalék GDP-növekedéssel gyakorlatilag stagnál a gazdaság, a kormány viszont a Reuters értesülései szerint 1 százalékra csökkenti majd korábbi, 1,3 százalékos várakozását.
A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel szerint a német gazdaság az első negyedévben kissé zsugorodhatott, és a lehetséges 10-ből négyes osztályzatot adott Európa legnagyobb gazdaságának, viszont óva intett a túlzott pesszimizmustól. Egy szerdai lipcsei lakossági fórumon felszólalva Nagel meglehetősen nehéznek nevezte 2024-et, és azt mondta, hogy sok a tennivaló a helyzet javítása érdekében.
De nem szabad rosszabbá tennünk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk. Az országban uralkodó hangulat talán rosszabb, mint a tényleges adatok
– jelentette ki.
A német kórság az euróövezet többi részét is megbetegítette, ráadásul visszahúzta a kelet-közép-európai országok gazdaságait is. A szerdai adatok megerősítették, hogy a húsz ország gazdasága megtorpant 2023 utolsó hónapjaiban, és
a növekedés immár öt negyedév óta nulla körül mozog.
A Bundesbank közölte, hogy Németországban január és március között„legjobb esetben is stagnálást” vár – ezt az eredményt elemzők is előre jelezték.
Nagel szerint Németországnak javítania kell versenyképességét, hogy lerázza a gondjait, a legnagyobb problémaként a magas adókat és a bürokráciát nevezte meg. Nagel megjegyzései rímelnek Christian Lindner pénzügyminiszter múlt heti figyelmeztetésére, amely szerint
Németország egyre szegényebb lesz, mert nem képes gazdasági növekedést generálni.
Nagel jegybankártól szokatlan módon politikai kijelentésekre is ragadtatta magát.
Jobban kell vigyáznunk a demokráciánkra is
– utalt a radikális AfD felemelkedésére, amely jelenleg a második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, miután az emelkedő infláció visszafogta a választók vásárlóerejét, és az Ukrajnából érkező menekültek beáramlása felszította a bevándorlásellenes hangulatot.
Eltérő prognózisok
A német gazdasági vezetés láthatóan meglehetősen tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy a tavalyi után miként is alakul az idei év. A Bundesbank „legjobb esetben is stagnálást vár”, ehhez képest a Reuters értesülései szerint a kormány valamikor a jövő héten hivatalosan is bejelenti, hogy a tavaly októberben előre jelzett 1,3 százalékos idei GDP-növekedési prognózist 1 százalékra csökkenti. Ennek tükrében azonban meglehetősen furcsa, hogy Robert Habeck gazdasági miniszter szerdán közölte: a kabinet az 1,3 százalékos célt 0,2 százalékra vágja vissza. Ez viszont legalább nagyjából megegyezik az elemzők által várt értékkel. A kormány mellett működő gazdasági tanácsadó testület 0,4 százalékot vár.
Habeck, aki
jövő szerdán mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági jelentését és aktualizált előrejelzéseit,
a koalíció költségvetési tervét felborító tavalyi alkotmánybírósági döntést nevezte meg az egyik olyan tényezőként, amely Európa legnagyobb gazdaságát terheli.
Ennek természetesen azonnali növekedést visszafogó hatása van
– mondta egy lipcsei panelbeszélgetésen. Az ítélet arra kényszerítette a kormányt, hogy csökkentse a vállalatok és a fogyasztók számára a magas energiaárak miatt tervezett könnyítések mértékét, ezért kevesebb lesz a rendelkezésükre álló jövedelem.
Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP
A kiábrándító német gazdasági helyzetre tegnap ismét reagált Christian Lindner pénzügyminiszter. A Handelsblatt című német lap szerint egy brandenburgi fórumon közölte, hogy a továbbra is gyenge növekedés miatt veszélyben van a társadalmi felemelkedés lehetősége. Ez különösen a fiatalokra, de a Németországban jövőt építeni akaró bevándorlókra is súlyos következményekkel jár – tette hozzá.
