Szerbia délnyugati részén, az kézzel fogható közelségében mintegy 2,3 millió tonna „fehér aranyat” (lítium-karbonátot) rejt a föld mélye. Egy viszonylagosan elmaradott térség mezőgazdasági földterületeit fel kellene áldozni, de az esetleges kitermelés az ország gazdasági fejlődését felturbózhatná.
Az elektromosautó-gyártás szempontjából kulcsfontosságú fém bányászatának engedélyezését azonban 2022-ben felfüggesztették,
mivel a környezetkárosítás miatt aggódó polgárok folyamatosan tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, amelyek egyre nagyobb tömegeket vonzottak. A témát azonban, ahogyan akkor is sejteni lehetett, csak ideiglenesen „jegelték”. Dubravka Dedovic Handanovic energiaügyi és bányászati miniszter a napokban ismét felmelegítette a témát, amikor azt mondta, újra át kell gondolni, milyen előnyökkel és hátrányokkal járna, ha mégis jóváhagynák a lítium kitermelését. Az állami televízió műsorában vendégeskedve „Isten ajándékának” nevezte az országában fellelhető lítiumot, majd hozzátette, hogy „milliárdokon csücsül” Szerbia, ezért a közeljövőben megalakuló új szerb kormánynak ismét mérlegelnie kell a lehetőségeket.
Nem ma kezdődött
A történet egészen 2004-ig nyúlik vissza. A NATO-bombázás és a vérzivataros délszláv háború után nem sokkal jött a bejelentés, hogy Szerbia délnyugati határszélén hatalmas kincsre bukkant a Rio Tinto. A brit-ausztrál bányaipari óriás kutatásai eredménnyel jártak, és az elemzések azt mutatták, a Jadar-völgyben fellelhető lítiumércből, a jadaritból nagy mennyiségben lehet lítium-karbonátot és bórt kinyerni. A bór is fontos alapanyaga a napelemek és a szélerőmű-turbinák gyártásának, de a lítium az igazi kincs.
A ma ismert legkönnyebb fém a telefonok és számítógépek, valamint az elektromos autókban használt akkumulátorok kulcsfontosságú alkotóeleme. A kereslet iránta az előrejelzések szerint évente 25-35 százalékkal nőhet.
A miniszter asszony mellett mások is olyan véleményen vannak, fontos lenne, hogy a szélesebb közvélemény nyíltan megvitathassa, a lítium bányászata milyen károkat okozhat, illetve milyen előnyöket hozhat az államnak. A helyiek és a környezetvédők azonban kitartanak álláspontjuk mellett, hogy mindenáron megakadályozzák a szerintük környezeti katasztrófával felérő projekt bárminemű megvalósítását.
A jelek szerint azonban kihagyhatatlan ziccerről van szó, Szerbia geopolitikai értelemben felértékelődne, a lakosság életszínvonala pedig gyors tempóban nőhetne. Évtizedekig Európa legnagyobb lítiumkitermelője lehetne, az idő alatt pedig a gazdaságilag legfejlettebb országok életszínvonalát tudná megközelíteni.
Fotó: Mining.com
Európa egyik legszegényebb országának kitörési pont lehetne egy lítiumbánya. A kitermelés számítások szerint közvetlenül legalább 1, közvetetten akár 4-5 százalékponttal járulhatna hozzá az ország GDP-jéhez. Nem mellesleg, az egyik elmaradottabb régióban teremtene munkahelyeket. Amikor azonban a projekt felfüggesztése előtt a szomszédos Loznica község képviselő-testülete a bánya területrendezési tervének jóváhagyásáról döntött volna, a feldühödött polgárok berontottak, a képviselőket rendőrök menekítették ki az ülésteremből.
