Eddig úgy tűnik, hogy Albi Kurti koszovói miniszterelnök kitart döntése mellett, és nem vonja vissza a szerb dinár használatának tilalmáról szóló jogszabályt. A koszovói kormány által meghatározott új szabályok értelmében ugyanis az euró az ország egyetlen fizetőeszköze. Azt nem lehet mondani, hogy hivatalos pénzneme, ugyanis
Koszovó nem kérte Brüsszeltől az eurózóna-tagságot, és nem lépett be az ERM2 árfolyamrendszerbe, illetve nem is teljesíti a közös pénz bevezetéséhez szükséges kritériumokat.
Fotó: Eren Beksac / Anadolu / AFP
Sokkal inkább egyfajta önkényes pénzcseréről van szó, amire a Balkánon láttunk már példát Montenegró esetében. Akkor a kicsi, Szerbiától elszakadt állam a turizmusát akarta fellendíteni és az Európához való közeledését kifejezni a finoman szólva is „unortodox” lépéssel.
Tartomány vs. függetlenség
A „hagyományos” euróbevezetésről nyilvánvalóan már csak azért sem lehetett szó, mert Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni egykori tartományát független államként. A szerb alkotmány szerint a terület autonóm tartomány. A helyi albán többség által kikiáltott köztársaságot sok ország nem ismeri el önálló államként.
Az EU „potenciális tagjelölt” államnak tekinti, de a tárgyalások igen lassan haladnak.
Tény, hogy a február elején életbe lépett rendelet egy újabb vörös posztó a szerbek szemében, és egyértelműen az elszakadás, a függetlenedés érzését erősíti. Pontosan azon a területen nő tehát a feszültség, ahol tavaly már az ellenségeskedés az 1990-es évek balkáni háborúinak vége óta nem látott szintet ért el.
A pénzcsere folyamata nem most kezdődött. Koszovó a gyakorlatban a közös valuta 2002-es bevezetése óta az eurót használja, előtte német márkával fizettek, de a szerbek továbbra is a dinárra támaszkodtak, és azt tekintették hivatalos fizetőeszköznek, hiszen szerintük Koszovó Szerbia része, még akkor is, ha autonómiát élvez.
A szájkarate már folyik
Mind az Egyesült Államok, mind az tiltakozása ellenére Albin Kurti miniszterelnök határozott, és kijelentette: a dinár tiltása „nem alku tárgya”. Brüsszel felszólította Kurtit, hogy kerülje az egyoldalú fellépést és a feszültség szítását.
Fotó: Armend Nimani / AFP
James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese azt mondta neki, hogy a Szerbiával fennálló nézeteltéréseit párbeszéddel kezelje, ahelyett, hogy
az éjszaka közepén jelenti be a döntéseket, miután a legközelebbi partnerei közölték, hogy rossz ötlet.
Ha az Egyesült Államokat nem kezelik partnerként, akkor az USA sem fogja Koszovót partnerként kezelni – fenyegetőzött az Amerika Hangjának adott interjúban.
Finomodó helyzet
Kurti három hónappal elhalasztotta az átállást, noha amerikai tisztviselők szerint teljesen le kellett volna állítani azt.
Nem tiltjuk be a dinárt, hanem csak formalizáljuk
– mondta Kurti a Bloombergnek. A feszültség tehát érzékelhető, megfigyelők szerint a devizakérdés következménye lehet, hogy megakad a felek kapcsolatának normalizálási folyamata, ami nélkül az uniós csatlakozási tárgyalások sem képzelhetők el. Ám hiába a magas rangú uniós diplomaták oldaláról érkező nyomás, mindeddig nem ült asztalhoz Kurti és Aleksandar Vucic szerb elnök.
Egyhamar nem is várható, hogy komolyabb egyeztetésre kerüljön sor a politikusok között, ugyanis egy
kényes helyzet is radikalizálja Belgrád és Pristina viszonyát:
néhány nappal ezelőtt a koszovói rendőrök megállították a szerb posta furgonját, és lefoglalták a benne lévő négymillió szerb dínárt (37 ezer dollár). A pénz helyi időseknek szánt és szociális segély volt. Ez a kifizetés azonban az új koszovói szabályok értelmében illegálisnak minősült.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nyugdíjasok mellett is sokan kaptak kifizetéseket Szerbiából, elsősorban az állami tulajdonú Postanska Stedionica bankon keresztül. A szlovéniai NLB-csoporthoz tartozó NLB Komercijalna Bank irodái január végén bezártak Koszovóban, a pénzcsere előtt. Közben jókora kivándorlási hullám jellemzi a területet, a hivatalos adatok szerint tavaly a szerb közösség mérete 10 százalékkal csökkent. Összesen 200 ezer szerb menekült el azután, hogy 1999-ben Belgrád kivonta erőit Koszovóból.
