Az uniós nagykövetek pénteken szavaznak az ellátásilánc-törvényről, amely arra kényszerítené a nagyvállalatokat, hogy lépjenek abban az esetben, ha munkajogsértést vagy környezetkárosítást tapasztalnak. Németország azonban tartózkodni fog – jelentette be kedden Hubertus Heil munkaügyi miniszter.
Fotó: Adrien Nowak
„Hiszem, hogy ez rossz döntés, mert a német tartózkodást értetlenséggel fogadják majd a partnereink Európában – mondta a szociáldemokrata tárcavezető a Reutersnek –, de nem tehetünk mást.” A német koalíciós megállapodás értelmében ugyanis mind a három résztvevő pártnak támogatni kell a közös politikát, ezt a törvényt pedig a szabad demokraták (FDP) kategorikusan ellenzik.
A párt ugyanis a német iparszövetséggel (BDI) egyetértésben úgy véli, hogy a jogszabály újabb hatalmas terhet jelentene a vállalatok számára, rontaná a versenyképességüket, és sok esetben egyszerűen megvalósíthatatlan is.
A jogszabály célja annak biztosítása, hogy a legnagyobb uniós vállalatok jelentést tegyenek és intézkedéseket hozzanak az ellátási láncukban előforduló szociális, környezeti vagy emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. A Financial Times értékelése szerint ez a blokk egyik legambiciózusabb erőfeszítése, amellyel az Európai Unión kívüli országokban és saját tagállamaiban is megpróbálja javítani a normákat.
Fotó: Robert Michael / DPA /AFP
A törvény azokat az uniós vállalatokat kötelezné, amelyek ötszáznál több embert foglalkoztatnak, és a globális nettó forgalmuk eléri a 150 millió eurót. A nem uniós cégekre pedig abban az esetben, ha a szabályok hatálybalépésétől számított három év múlva több mint 150 millió eurós nettó forgalmat bonyolítanak le a blokkban.
Berlinre azonban egyre erősödő nyomás nehezedik a törvény miatt, mivel Európa legnagyobb gazdasága így is stagnál, és egyre kétségesebbé válik az egykor hatalmas ipari szektorának jövője.
A javaslat Marco Buschmann német szabad demokrata igazságügyi miniszter szerint árt az EU üzleti vonzerejének.
Olyan megoldásokra van szükségünk, amelyek nem terhelik túl a cégeket, különösen a kis- és középvállalkozásokat, és nem bénítják még több bürokráciával Németországot és Európát a nemzetközi versenyben
– hangsúlyozta.
Fotó: AFP
Egyetért vele a BDI is. „Amit most kompromisszumként tálalnak Brüsszelben, az nemcsak rossz, hanem egyszerűen nem működik – figyelmeztetett Siegfried Russwurm, a szövetség elnöke. – Az EU legnagyobb exportőrének kormánya egyszerűen nem fogadhat el ilyesmit” – tette hozzá.
Bár a német tartózkodás nem akadályozza meg a tervezet elfogadását,
arra ösztönözheti a többi elégedetlen tagállamot, hogy kövesse a példát.
Elégedetlen állam pedig van jócskán, Franciaország vezetésével azt már el is érték, hogy az eredetileg 2022-ben javasolt szabályokat lazítsák a bankok esetében. Diplomáciai források szerint Svédország, Ausztria és Észtország is dönthet úgy, hogy leszavazza a javaslatot, amelyet még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.
A viszony egyre feszültebb a német kormányban, a legkisebb német koalíciós párt, az FDP nem először köti meg szociáldemokrata és zöldpárti partnerei kezét. Tavaly februárban megakadályozták, hogy Németország támogassa a robbanómotoros autók 2035-ös betiltását.
