Tüntetéshullám Európában: életben maradásukért küzdenek a traktorral demonstráló gazdák

Az elmúlt hetekben Európa számos országában arról szóltak a hírek, hogy a gazdák tüntetéseket tartanak, traktoraikkal utakat, fontos csomópontokat, kikötőket zárnak el. Az elégedetlen gazdálkodók tojásokkal dobálták meg az Európai Parlament épületét. A demonstrálók számos dolgot felpanaszolnak a döntéshozóknak a nem megfelelő környezetvédelmi szabályozástól a túlzott bürokrácián át egészen addig, hogy sokan már nem tudnak megélni a szakmájukból – vezette fel cikkét a CNN.

Traktorok állják el az utakat a fél kontinensen

A legdrámaibb tiltakozások Franciaországban voltak, de hasonló tüntetések zajlottak Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Romániában, Lengyelországban, Görögországban, Portugáliában, Belgiumban és Hollandiában is. Sőt, minden bizonnyal Magyarországon is lesz tiltakozás, a tervek szerint jövő pénteken a záhonyi határátkelőhöz vonulnak a magyar gazdák.

Miért ennyire súlyos a helyzet? Bár az GDP-jének csupán 1,4 százalékát adja a mezőgazdaság, a termelők összefogva, csoportosan képesek komoly zavarokat okozni, ha kiállnak érdekeik mellett. Ezt már tavaly is megtapasztalhatta több ország, amikor az ukrán terménydömping miatt demonstráltak a gazdálkodók. Épp ezért most az Európai Uniónak és a nemzeti kormányoknak is komoly feladat lesz, ha véget akarnak vetni az elégedetlenségnek.

A tiltakozás a héten már odáig fajult, hogy a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó alatt Brüsszelbe vonultak a termelők, és az Európai Parlament elé táboroztak le. Véleménynyilvánításuk jeleként tojásokat dobáltak, dudáltak, és tüzet gyújtottak. Természetesen nyitottak a párbeszédre, több politikussal is szóba elegyedtek. Orbán Viktor miniszterelnök is arról számolt be, hogy brüsszeli útja során spanyol gazdákkal is beszélgetett.

A belga gazdák a Hollandiával közös zandvlieti és posteli határátkelőket vették célba, ezzel komoly okozva. Franciaországban lezárták a Párizsba vezető főbb autópályákat, valamint Lyon és Toulouse városánál is jelentős fennakadásokat okoztak. Szerdán több mint 90 embert vettek őrizetbe a francia hatóságok, mivel akadályozták a forgalmat, és károkat okoztak a Párizstól délre fekvő Rungis piacának közelében, amely egy kulcsfontosságú élelmiszer-elosztó központ.

Miért tüntetnek a gazdák Európa-szerte?

Habár a hasonló eseménysor és a hasonló módszerek miatt azonos motivációt is lehetne sejteni, a helyzet ennél sokkal komplexebb. Az nem megfelelő szabályozással és zöldpolitikával kapcsolatos elégedetlenség ugyan egy ernyő alá teszi a tüntetések többségét, ugyanakkor az egyes országok gazdálkodóinak egyedi, sokszor egymástól nagyon eltérő sérelmeik vannak.

Az szinte minden mezőgazdasági termelőt érint az EU területén, hogy az energia, a műtrágya és a szállítás költségei jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, főleg az orosz–ukrán háború következtében. Ráadásul a dübörgő miatt a kormányok számos eszközzel próbálták megfékezni az élelmiszerárak emelkedését, gyakran csökkentették is az árakat.

Az Eurostat adatai szerint a mezőgazdasági termelők által a termékeikért kapott árak 2022-ben érték el a csúcsot, de azóta csökkenő tendenciát mutatnak,

Franciaországban a kormány terve, hogy a zöldenergiára való átállás érdekében fokozatosan megszünteti a mezőgazdasági termelőknek a dízelüzemanyagra vonatkozó adókedvezményét, nagy felháborodást váltott ki a szektor szereplőiben.

Az elégedetlenséget tovább fokozza az olcsó külföldi is, ami a gazdák szerint tisztességtelen versenyt eredményez. Főleg a közép- és kelet-európai országok sérelmezik továbbra is az ukrán mezőgazdasági termények dömpingjét. A háború miatt ugyanis az Európai Unió eltekintett az ukrán importra vonatkozó kvótákról és vámokról, Kijev így hatalmas volumenben exportálhatja nyugatra a többi között a gabonát, a cukrot és a húst, emiatt egyre többen tartanak attól, hogy romba döntheti az európai mezőgazdaságot. Főleg akkor, ha az Európai Bizottság meghosszabbítja a szóban forgó intézkedéseket.

Hogyan lehet lecsillapítani a kedélyeket?

A gazdák követelései ugyan szerteágazók, de van már olyan téma, amelyben sikerült dűlőre jutniuk a feleknek. Január 31-én a a termelők kompromisszumot kötöttek Brüsszellel, hogy az EU elhalassza azoknak a szabályoknak a bevezetést, amelyek a talaj egészségének és a biológiai sokféleségnek az előmozdítására a földterületek pihentetésére kötelezték volna őket.

Ugyanakkor az Európai Bizottság továbbra is azt tervezi, hogy

A német kormány január végén szintén visszavonta a dízelüzemanyag-támogatások csökkentésére vonatkozó tervét. Bár az intézkedés nem került le a napirendről, a kabinet az eredeti tervet úgy módosította, hogy a támogatások csökkentését fokozatosan, három évre elosztva hajtja végre. Ugyanakkor a gazdálkodók többsége továbbra is a teljes visszavonást követeli.

Görögországban egy évvel meghosszabbították a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó adókedvezményt a pusztító áradások miatt termésüket és állatállományukat elvesztő gazdák kérésére.

Franciaország is számos intézkedést bejelentett már. Az új francia miniszterelnök, Gabriel Attal ígéretet tett az élelmiszer-szuverenitás védelmére, és kijelentette: mindent megtesz, hogy megvédje a francia gazdákat a tisztességtelen versenytől. A kormányfő bejelentett egy 150 millió eurós adó- és szociális támogatást a francia állattenyésztőknek, amelyet 2024-től minden évben megkapnak majd. Attal ígéretei után több blokádot is feloldottak, mivel két nagy szakszervezet is az útlezárások megszüntetésére szólított fel. Azonban vannak, akik tovább folytatják a tiltakozást.

Mit hozhat a jövő?

Ugyan több kormány engedményeket tett már, és az Európai Unió is finomított az álláspontján, a gazdák többsége szerint ezek a lépések még nem elégségesek, emiatt a demonstrációk folytatódnak. A tiltakozások nem csupán helyben okoznak kellemetlenségeket, hanem Brüsszelt is aggasztják. A tüntetések ugyanis az EU elleni ellenérzéseket is több országban táplálják, ami érzékeny téma lehet a júniusi európai parlamenti választások előtt.

Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatta azt az uniós célt, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla károsanyag-kibocsátást. Azonban több oldalról, például saját jobbközép pártja részéről is nyomás nehezedik rá amiatt, hogy felhígítsa a zöldjogszabályokat.

Egyes pártok, köztük több szélsőjobboldali formáció is politikai haszonszerzés céljából igyekszik kihasználni a gazdák sérelmeit. Németországban például az Alternatíva Németországért (AfD) kapcsolódott be a tüntetésekbe, és szolidaritását fejezte ki a gazdákkal.

Arra is volt már példa, amikor a tiltakozó gazdák nemcsak az utcára vonultak, hanem egységes politikai erőként tömörültek. Tavaly márciusban Hollandiában egy jobboldali párt a gazdák elégedetlenségét és haragját felhasználva aratott választási győzelmet. A Farmerek és Polgárok Mozgalma (eredeti nevén BoerburgerBeweging vagy BBB) 2019-ben a kormány környezetvédelmi politikája elleni tömegtüntetésekből nőtte ki magát, majd alakult párttá. Jelenleg a holland szenátus legnagyobb pártjának mondhatja magát.