Németország és Franciaország várhatóan pénteken aláírja a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló kétoldalú megállapodásokat Ukrajna elnökével. Erre azért most kerülhet sor, mivel ezen a napon látogat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Berlinbe és Párizsba – számolt be róla a Reuters.
Fotó: John Macdougall / AFP
A G7-országok (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország) a tavaly júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón írtak alá egy közös nyilatkozatot, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy Ukrajnával hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalásokat és megállapodásokat kötnek, amelyekről kétoldalúan fognak megállapodni Kijevvel.
Ezekben a megállapodásokban a felek többek között kötelezettséget vállalnak a katonai és biztonsági segélyek nyújtására, az ukrán védelmi ipar fejlesztésének támogatására, az ukrán katonák kiképzésére, a hírszerzési információk megosztására, illetve a kibervédelem támogatására is.
Kijev szerint a megállapodásoknak fontos és konkrét biztonsági kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk, ugyanakkor ezek megléte semmilyen formában nem helyettesíti az ország legfontosabb stratégiai célját, a NATO-csatlakozást. Ez azért különösen fontos, mert a NATO alapszerződésének ötödik cikkelye értelmében amennyiben a 31 tagország bármelyikét külső támadás éri, azt az összes tag ellen indított támadásnak tekintik.
Vannak olyan spekulációk, melyek szerint elegendő ilyen megállapodásokat kötünk, és akkor nincs szükségünk a tagságra. Ez nem igaz, Ukrajnának szüksége van a NATO-csatlakozásra
– hangsúlyozta Igok Zsovkva, az ukrán elnök külügyi tanácsadója.
Nagy-Britannia januárban már aláírt egy ilyen megállapodást Ukrajnával. A németekkel és franciákkal történő megállapodások után a következő körben várhatóan Dániával, Hollandiával, Lengyelországgal és Romániával tárgyal Kijev.
Ukrajna azt várja ezekről a tárgyalásokról, hogy részletesebb és átgondoltabb szerződések szülessenek, mint az 1994-es budapesti memorandumon. A harminc évvel ezelőtti szerződés értelmében Nagy-Britannia, Oroszország és az Egyesült Államok biztonsági biztosítékokat nyújtottak Ukrajnának cserébe azért, hogy az ország lemondjon a nukleáris fegyverekről.
Zsovkva szerint nem kell sietni az egyezségek megkötésével.
Nincs szükség a tíz vagy tizenöt megállapodás megkötésére egy héten belül. Inkább azt szeretném, ha ugyanez a tíz vagy tizenöt megállapodás mélyen átgondolt, jól megtárgyalt és az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatás konkrétumait tartalmazó megállapodás lenne
– mondta a külügyi tanácsadó.
Hatalmas összegeket emészthet fel Ukrajna aknamentesítéseMintegy húsz ország vállalta, hogy aknamentesítik Ukrajnát, mellyel kapcsolatban Kijev úgy nyilatkozott, hogy nem kevesebb mint 400 millió dollárba kerül. |
