Ahhoz, hogy Afrika teljesíteni tudja a 2030-ra vállalt klímacélokat, az évtized végéig mintegy 2 500 milliárd dollár támogatásra van szüksége – derült ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének tájékoztatásából.
Fotó: Shutterstock
A világ tiszta energiába való befektetéseinek csupán 2 százaléka irányul Afrikába, márpedig a szektorban további 2800 milliárd dollárnyi befektetésre van szüksége 2030-ig
az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának (UNECA) vezető közgazdásza, Hanan Morsy szerint.
A közgazdász egy ördögi kört vetített előre, amelyben a befektetések hiánya növeli a kitettséget és a negatív hatásokat, azok pedig tovább rontják a pénzügyi mozgásteret és növelik a finanszírozási költségeket. Morsy felhívta a figyelmet az UNECA zimbabwei konferenciáján, hogy annak ellenére, hogy más kontinensekhez képest kisebb a karbonkibocsátása, az éghajlatváltozás az afrikai országoknak a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékába kerül évente – tudósított a Reuters.
Az üvegházhatásért az afrikai kontinens felelős a legkevésbé, ám a vele járó legsúlyosabb következményeket neki kell elviselnie.
Afrika, amelyre nagyon igaz, hogy „a szegényt még az ág is húzza”
Az ENSZ és az Afrikai Unió közös kutatása megállapította, hogy az afrikaiak a globális átlag negyedét sem bocsátották ki 2021-ben. Ezzel szemben a globális szennyezés környezeti hatása erősebben érvényesül a kontinensen, ahol 0,3 Celsius-fokkal melegedett a hőmérséklet évtizedes átlagban az 1991–2022 közötti időszakban, míg a világ egészére csak 0,2 fok volt jellemző.
„A helyzetet tetézi a súlyos államadósság. Az országok többet költenek az adósságaik kiszolgálására, mint az éghajlatváltozás megakadályozására” – jelentette ki Morsy, hozzátéve, hogy az afrikai országok 1,7 százalékponttal magasabb kamatot fizetnek adósságuk után más országokhoz képest.
A világ legnagyobb folyója is szárazsággal küzdAz esőerdőt sújtó szárazság erdőtüzeket okozhat, tovább súlyosbítva a klímaváltozást. Félő, hogy a folyamat ördögi kört indít be, még inkább rontva a helyzetet. |
