Az elmúlt években többször is rekordméretű aszály sújtotta Európát vagy épp Kínát, de az Egyesült Államok is küzdött a rekordmértékű szárazsággal, most Dél-Amerikát is elérte a szélsőséges szárazság, a Föld legnagyobb folyója, az Amazonas vízszintje is rég nem látott szintig süllyedt.
A vízhiány kicsit északabbra a Panama-csatornán is nehezíti a közlekedést, de a brazíliai Amazonas államban több mint félmillió embert fenyeget humanitárius vészhelyzet, már csak azért is, mert az esőerdőben a legfontosabb közlekedési és szállítási út a folyó, melynek elapadása a szállításra is kihat.
A részben a klímaváltozás, részben az El Nino időjárási jelenség okozta szárazság ráadásul az erdőtüzek kialakulásának is kedvez a bolygónk tüdejének tartott őserdőben, ami további óriási mennyiségű szén-dioxid légkörbe jutásával jár, tovább emelve a bolygó hőmérsékletét s ezzel egyfajta ördögi kört elindítva.
Az Amazonas egyik legnagyobb mellékfolyója, a Rio Negro szintje 12,7 méterre csökkent az esőerdő szívében található Manausnál, hat méterrel marad el a történelmi átlagtól, és legalább 120 éve a legalacsonyabb.
A folyóval azonos nevű államban hatvan önkormányzat hirdetett már hivatalosan is szükségállapotot, sok helyen a mellékfolyók kiszáradt medre is látható vált. Az aszály közvetlen oka, hogy az El Nino felmelegíti a Csendes-óceán keleti részének az Egyenlítőhöz közeli részét, miközben az Atlanti-óceán északi része is szokatlanul meleg. A két jelenség együttes hatása akadályozza a felhőképződést és ezzel az esők kialakulását is – írja a Financial Times.
A szárazságon tovább ront a szokatlanul nagy hőség is, amit jól érzékeltet, hogy október 10-én Manausban 40 fokot mértek, ami a legmagasabb a feljegyzések közel egy évszázados történetében. A múlt hónap Amazonas államban az erdőtüzek tekintetében is a legsúlyosabb volt, a 25 éves feljegyzések csúcsát hozta magával. Több mint 3400 erdőtűz pusztított a hónap során az államban.
A gondokat tetézi, hogy az Amazonas nemcsak a közlekedés terén játszik fontos szerepet Brazíliában, és nemcsak az esőerdőket táplálja, de az ország energiaellátásában is kulcsszerepe van. 2022-ben a brazil áramtermelés több mint 60 százaléka származott vízenergiából. A kieső mennyiséget leginkább földgáz segítségével lehet pótolni, melynek piaca szintén a szűkösség jeleit mutatja az Ukrajna elleni orosz invázió óta.
A szomszédos Uruguayban már júliusban is rendkívül súlyos volt a helyzet, ami az ivóvízellátást is veszélybe sodorta. Chile pedig már több mint egy évtizede küzd a szárazsággal.
