Az építési és közlekedési miniszter szeptemberben újra elkezdte országjárását: csütörtökön Sopronban tartotta meg legújabb Lázárinfóját, ahol a magyar bérek alakulásáról is beszélt.
Lázár János arról beszélt, hogy a térségnek az osztrák fizetésekkel kell versenybe kelni. „Ezzel kell csatába menni, hogy hogyan tudjuk visszaszívni, megtartani azokat az embereket, akik ideszületnek, akik itt szeretnének boldogulni” – fogalmazott.
A miniszter ezután felsorolta, hogy kik élvezhetnek szja-mentességet a kormány családpolitikája által, illetve azt is közölte, hogy
jövőre Magyarországon 13 százalékkal emelkedik a minimálbér.
Ez a bejelentés azért volt meglepő, mert a minimál-béremelés alapját képező gazdasági növekedés elmaradt a vártnál, ezért a korábban megkötött bérmegállapodás újratárgyalásra szorul.
A tavaly aláírt hároméves bérmegállapodás értelmében
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban közölte: a munkaadói oldal már az év első két negyedévének adatai alapján felhívta a figyelmet, hogy
a várt dinamikus gazdasági növekedéshez képest egy lényegesen lassabb pályán fog alakulni idén a gazdaság teljesítménye.
A bérmegállapodásban rögzített, 2025-re várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés helyett idén a GDP bővülése várhatóan 1 százalék alatt marad. A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval tervezett, ehhez képest idén már 4,7 százalékos inflációval kalkulál.
Hozzátette, hogy ezért a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma munkaadói oldalának szereplői is engedhetetlennek látják a hároméves bérmegállapodás újratárgyalását.
Korábban úgy látszott, hogy a 2026-os minimálbér-emelés 13 százalékos mértékéről lemondhat a kormány. A helyzet azonban változott, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter világossá tette: a kabinet továbbra is kitart a 13 százalékos emelés mellett.
Ezek alapján úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak. Ennek ellenére véli úgy Nagy Márton, hogy bár jogilag nem, de
gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása.
Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek, annál is inkább, mert az utóbbi időben érezhető a feszültség a vállalkozók körében, amit a gyenge konjunktúra és a párhuzamosan jelen lévő bérnyomás okoz. A tárgyalásokra közelről rálátó forrásunk épp emiatt pár hete szinte kizárta, hogy a szakmunkás-minimálbér jövőre 10 százalék fölötti mértékben emelkedjen.
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.