A Rheinmetall vezérigazgatója szerint Washington egyértelművé tette, hogy nem fizet többé a szövetségesek védelméért, amikor blokkolta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. „Az Egyesült Államok jobban összpontosít az ázsiai csendes-óceáni térségre, mint Európára” – véli a konszern vezetője.
Felszólította az európai országokat, hogy hozzanak létre olyan védelmivállalat-csoportokat, amelyek képesek felvenni a versenyt az amerikaiakkal. A legnagyobb német katonai vállalkozó, a Rheinmetall főnöke sürgette az európai országokat, hogy hagyják el a nemzeti cégeik preferálását, és építsenek nagyobb, speciálisabb védelmi csoportokat, hogy versenyezzenek az amerikai riválisokkal.
Armin Papperger az Financial Timesnak adott interjúban azt is elmondta, hogy ha Európa szorosabb védelmi együttműködést akar, akkor az országoknak különböző típusú haditechnikára kell szakosodniuk.
„Nem sok értelme van, ha mondjuk a második vagy harmadik legjobb technológiát választjuk, mert az egyik nemzet ezt akarja” – mondta a vezérigazgató. Szerinte az vezetőinek a védelmi együttműködés fokozására tett erőfeszítéseit meggátolta az iparág széttagoltsága. Az európai fegyvergyártók versenyeznek egymással, a katonai költségvetést nemzeti szinten ellenőrzik, és az egyes országok szívesen megtartják ellenőrzésüket a stratégiai ellátási láncok, üzemek, munkahelyek és technológiai előnyök felett.
A sikeres határon átnyúló együttműködés egyik példája Európa legnagyobb rakétagyártója, az MBDA, amely a brit BAE Systems és az Airbus európai repüléstechnikai csoport tulajdonában van, amelyek mindegyike 37,5 százalékos részesedéssel rendelkezik, a fennmaradó részt pedig az olasz Leonardo birtokolja.
Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta a Rheinmetall részvényeinek árfolyama több mint ötszörösére emelkedett, és a vállalat arra számít, hogy 2024 végére 60 milliárd eurós megrendeléshátralék lesz a NATO-tagoktól és szövetségeseitől. A Papperger a múlt hónapban csaknem ötmillió euró értékben adott el részvényeket, ami a társaságban lévő teljes tulajdonrészének alig több, mint 6 százaléka.
A Rheinmetall újjáélesztette ambícióit a régió szerteágazó védelmi iparának további megszilárdítására. A vállalat tavaly befejezte spanyol riválisának, az Expalnak az 1,2 milliárd eurós felvásárlását, amellyel megerősítette vezető pozícióját a hadianyag-ellátási láncban. Március 18-án megállapodott a Reeq, a harci célú, pilóta nélküli földi járművek holland gyártójának megvásárlásáról, meg nem nevezett összegért.
A kemény vitákra hajlamos Papperger arra is felszólította az EU-t, hogy vegye fontolóra az izraeli Vaskupola védelmi rendszerrel egyenértékű megoldás kiépítését. Míg más német védelmi vállalkozók a berlini konkrét megrendelések hiányára panaszkodtak, Papperger szerint a Rheinmetall gyorsan fel tudta pörgetni a kapacitását – a vállalat jövőre 700 ezer tüzérségi lövedéket fog gyártani, szemben a 2022 előtti évi 70 ezerrel – köszönhetően a beruházásoknak.
„Mindig azt hittem, hogy az élet veszélyes, és a világ veszélyes” – mondta Papperger, aki 1990 óta dolgozik a Rheinmetallnál. „Ezért fektettünk be korán” – tette hozzá, rámutatva a magyarországi, ausztráliai és az egyesült királyságbeli befektetésekre. A jövőbeni megrendelések szempontjából fontos volt a termelési kapacitás lokalizálása és növelése számos országban – tette hozzá. „Vissza kell adni valamit az országoknak… erről tárgyalok jelenleg a miniszterelnökökkel.”
Ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, nagyobb lesz a nyomás Németországon – mondta Papperger, de az ország katonai erejének újjáépítéséért folytatott verseny folytatódna, függetlenül attól, hogy ki köt majd ki a Fehér Házban.
Az Egyesült Államok inkább az ázsiai csendes-óceáni térségre összpontosít, mint Európára – mondta. Ha a régióban kialakult, „nagyon kockázatos helyzet” teljes körű fegyveres konfliktust robbant ki, „az USA Ázsiára fog összpontosítani, és akkor Európa teljesen egyedül lesz”.
Az elmúlt évtizedekben az európai vezetők természetesnek tekintették, hogy az Egyesült Államok megmenti a kontinenst katonai fenyegetés esetén, de „ez többé nem fog megtörténni” – mondta Papperger. Az Egyesült Államok – ahol a republikánus törvényhozók blokkolták az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt – „nagyon világos üzenetet” küldött: „Többé nem fizetünk helyettetek.”
De az Egyesült Államok védelmi képességei szembesültek saját kihívásaikkal is. Ezzel kapcsolatban Papperger kiemelte a növekvő politikai polarizációt. „A következő amerikai elnök nagy feladata az lesz, hogy jobban összehozza a két pártot. Rossz, ha a világ legnagyobb gazdasága – és a legnagyobb védelmi hatalma – egy megosztott nemzet” – mondta.
n
