Államadósságok: alapvető kormányzati kiadások kerülhetnek veszélybe a több ezer milliárd dolláros állami kamatkötelezettségek miatt

Az elmúlt évtized nullaközeli globális kamatkörnyezete világszerte arra ösztönözte a kormányzatokat, hogy éljenek az olcsó adósságok nyújtotta, kvázi ingyenpénz által elérhetővé vált lehetőségekkel, és hitelből, azaz jórészt brutális mértékű államkötvény-kibocsátásból finanszírozzanak fejlesztési projekteket és mindennapi kiadásokat egyaránt. Csakhogy az elmúlt másfél év már egy egészen más kötvénypiaci képet mutatott világszerte: az elszálló megzabolázására kamatemelésbe kezdtek a jegybankok, feltornászva ezzel sok esetben már a kibocsátott, változó kamatozású kötvények hozamait, ugyanakkor a korábbi kötvénypiaci helyzetben szinte elképzelhetetlen magasságokba tolták az újonnan kiadott kötvények után fizetendő kamatok prémiumát is. Ez a kamatteher-növekedés azonban mára kritikus szinteket ütött meg, és nem csak az Egyesült Államokban okoz gondot az államadósság kezelésében.

Világszerte gondot okoznak az államadósságok kamatterhei

Az IMF friss kutatása szerint az államadósságok finanszírozásának kamatterhe egymagában, tehát a lejáró kötvények névértékének visszafizetési kötelezettségei nélkül is elérheti a kétezermilliárd dolláros határt még az idén, ami a tavalyi kamatkötelezettséghez képest 10 százalékos, 2009-hez mérten pedig kétszeres növekedést jelent.

Az ilyen mértékben elszálló törlesztési kötelezettségek pedig kifejezetten fájdalmas döntéseket hordoznak magukkal a kormányzatok számára: a kamatterhek növekedésével párhuzamosan ugyanis a kormányzatoknak a geopolitikai feszültségek éleződése nyomán a korábbiaknál többet kell katonai fejlesztésekre és kiadásokra is fordítaniuk, ahogy a klímaváltozás elleni sikeres fellépés érdekében is több ezermilliárd dolláros globális éves költésre lenne szükség, de a világszerte egyre inkább elöregedő társadalmak ellátásának ára is egyre csak emelkedik – mutatott rá a The Wall Street Journal.

A politikai döntéshozóknak így egyre többször kell kifejezetten népszerűtlen döntésekre fanyalodniuk: a kiadási oldal támogatása érdekében 

• vagy adókat emelnek, 
• vagy adókedvezményeket számolnak fel, 
• vagy pedig újabb adósságot bocsátanak ki – ismételten súlyosbítva ezzel a kincstárakra nehezedő nyomást. 

Ha ezek egyikét sem vállalják fel, vagy nincs rá lehetőségük, például azért, mert államkötvények bóvli-, vagy bóvli közeli besorolást kaptak, így senki nem mer nekik hitelezni, kénytelenek megregulázni a fiskális oldalt: csökkenteni például egészségügyi vagy éppen oktatási kiadásaikat.

Dél-Afrika például az idén már többet költ a kormány adósságtörlesztésére, mint az egészségügyre, a helyi jegybank vezetője szerint pedig lassan az oktatási kiadások is eltörpülhetnek majd a kamatterhek mellett. Egyiptom törlesztési kötelezettségei a kormányzat idei bevételeinek közel 40 százalékát emésztik fel, az ország vezetésének egyes értesülések szerint annyira nincs már pénze, például a kenyai feketetea-import kifizetésére, hogy barterezni is megpróbálkoztak kereskedelmi partnerükkel. Pakisztánban a bevételek 60 százaléka megy el kamatfizetésre, így az oktatási és az egészségügyi kiadásokon túl a fejlesztési terveket is felszámolták.

Amerika és Kína is vastagon érintett

A kamathegyek messze legnagyobb mértékben az Egyesült Államok koffereit sújtják : Amerika idén alsóhangon 708 milliárd dollárt, egyes számítások szerint azonban lehetséges, hogy ezermilliárd dollárt kell majd kiadjon kamatokra. India ugyanilyen kiadásai 196 milliárd dollárra, Kínáé pedig 176 milliárdra szaladnak majd fel az idén: utóbbi esetében ez az összeg azonban messze csak a jéghegy csúcsa, a kormányzati ugyanis legnagyobb részben a helyi önkormányzatok számláin jelenik meg, nem a nagy közösben, az elemzők számításai szerint pedig 9 ezermilliárd dollárra, a teljes kínai közel felére rúghat.

A világgazdaság alakítására azonban a kínai nehézségeknél az amerikai adósságkáosz sokkal nagyobb hatással bír: a tengerentúlon a kamatkiadások már az egyik legnagyobb kiadást jelentik, csupán a brutális katonai fejlesztésekre és a katonaság fenntartására, illetve a szociális ellátórendszer fenntartására fizetnek többet Bidenék, mint kamatra – a kongresszus pénzügyi irodája ugyanakkor úgy számol, már csak idő kérdése, hogy a hitelek finanszírozása legyen a legnagyobb kiadás az államkasszából.

Ezek a költségek ugyan fájdalmasak, az amerikai gazdaság vártnál sokkal erősebb ellenállósága nyomán egyelőre nem okoztak katasztrófát a tengerentúlon. Hosszú távon azonban már nem lehetnek ilyen optimisták a szakértők: ha a kamatkörnyezet marad a jelenlegi magasságokban (aminek esélye szinte napról napra változik), az a gazdasági növekedésre több fronton is csapást mérhet: a kényszerből megvágott fiskális, fejlesztési és fenntartási kiadások gazdaságvisszafogó hatásán túl a magasan kamatozó amerikai államkötvények, mint a világ legbiztosabbnak tekintett befektetése, könnyedén elszipkázhatják a mozgótőkét a szabadpiaci projektek és vállalakozások pénzelése elől, további tőkesúlyt aggatva ezzel a világ legnagyobb gazdaságának teljesítményére.

A kilátások sem kedvezőek

Mindezek eredője pedig szintén az amerikai kamatterhek távlati javulása ellen dolgozik: Amerika ugyanis jövőre elnököt választ, a belpolitikában pedig évtizedes csúcsokat dönget a republikánusok és a demokraták közti szembenállás, mind politikai, mind gazdasági kérdésekben. Így többek közt abban sincs egyetértés a honatyák körében, hogy a kormányzati bevételek növelésével (demokrata felfogás) vagy pedig a fiskális, elsősorban jóléti kiadások csökkentésével (republikánus álláspont) kellene javítani a kormányzat egyenlegét. 

ahogy tették ezt már majdnem az idén többször is: a megállapodás nehézsége miatt ugyanis például percekkel kerülte csak el Amerika júniusban, az adósságplafon sokadik elérésekor a kényszerű hiátust – ezt pedig a hitelminősítők nagyon rossz szemmel nézik. 

Az utolsó minősítő, akinél Amerika még a legmagasabb, AAA államadós-kategóriában van, a Moody’s ugyanis nemrég bejelentette, hogy két legnagyobb társához hasonlóan ő sem rest kidobni a világ legnagyobb gazdaságát ebből a kategóriából, ha a rizikófaktorokat nem csökkentik a honatyák, mégpedig mielőbb – ez azonban ismét csapást mérne a kormányzat koffereire, lévén minél alacsonyabb minősítéssel bír egy kormányzat, annál magasabb hozamot követelnek a befektetők azért, hogy számukra kötvények formájában kölcsönt biztosítsanak.

Az amerikai államadósság jelenleg 33 702 milliárd dolláron áll.