A korábbi kamatemelések ellenére Törökországban 16 havi csúcsra gyorsult az éves márciusban. A török statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy
az éves fogyasztói áremelkedés mértéke 68,50 százalékra, 2022 novembere óta a legmagasabb szintre nőtt a februári 67,07 százalékról, de elmaradt az elemzői várakozások átlagában szerepelt 69,10 százaléktól.
Fotó: Shutterstock
Az árak emelkedése a legtöbb figyelemmel követett csoportban gyorsult, különösen a közlekedésben (a februári 77,98 százalékról márciusban 79,92 százalékra), a közüzemi szolgáltatásokban (49,07 százalékról 51,17 százalékra), a ruházati cikkek és lábbelik ( 43,44 százalékról 50,10 százalékra), valamint a szállodák, kávézók és éttermek esetében (94,78 százalékról 94,97 százalékra). Eközben az éves maginfláció 75,21 százalékra nőtt a februári 72,89 százalékról. Márciusban a fogyasztói árak havi emelkedése 3,16 százalékra lassult februárhoz képest, amikor 4,53 százalékot mértek.
Mehmet Simsek török pénzügyminiszter a márciusi inflációs adatokat kommentálva azt mondta, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében és hangsúlyozta, hogy előrejelzéseiknek megfelelően csökkent a havi infláció márciusban. A török jegybank március 21-én 45 százalékról 50 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot, tavaly május óta – 8,50 százalékról indítva – ez volt a kilencedik kamatemelés.
Törökországban 2023-ban 64,77 százalék volt az éves infláció. A központi bank várakozása szerint az éves infláció idén májusig 70-75 százalékra gyorsul, majd az év végére 36 százalékra lassul.
Az infláció 2017 eleje óta szinte megszakítás nélkül két számjegyű Törökországban, azonban Recep Tayyip Erdogan – újraválasztása után – gazdaságpolitikai irányváltás mellett döntött.
Ez egyelőre nem segített a helyzeten, a pénzromlás megállíthatatlanul gyorsul a közel-keleti országban. Az ország fizetőeszköze az elmúlt öt év alatt több mint 80 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Ugyan a kamatemelés jó irány, viszont a mértéke egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a líra zuhanását. Ez azért probléma, mert a leértékelődő deviza egyre nagyobb terhet ró a dollárban eladósodott bankszektorra.
