A mexikói termelők közelmúltbeli exportcsökkentése csak az utolsó csepp volt a pohárban az olajár számára. Érdemes felidézni, hogy az OPEC is a termelés csökkentett szinten tartásáról döntött a napokban, pontosan abban az időben, amikor a geopolitikai feszültségek, az izraeli háború és a Vörös-tenger blokádja amúgy is borzolgatják a kereskedők idegszálait – írja a Bloomberg. A másik oldalon viszont az is igaz, hogy a piac kedvezően nyugtázta az izraeli csapatkivonásokat a Gázai övezetből, ugyanis sokan az esetleges tűzszünetre következtetnek belőle.
Zavar? Pánik? Idegesség?
Tény, hogy a világgazdaság is takaréklángon működik, azaz az ipar és a egésze nem fogyaszt annyi olajat, mint az igazi konjunktúra időszakában. Ugyanakkor a közelgő autózási-nyaralási szezon mindenképpen árfelhajtó tényező, amely akár 100 dollár fölé is hajthatja a Brent árát.
Hétfő délelőtt 90,3 centen jegyezték az északi-tengeri olaj hordóját, azaz megkapaszkodott a múlt héten elért 90 dolláros ár fölött.
A magas olajár persze az inflációt is hajtja, s ily módon csökkenti Joe Biden amerikai elnök újraválasztási esélyeit, és erodálhatja a központi bankok kamatcsökkentési terveit is.
Mexikó is zárta a csapot
Márciusban 35 százalékkal csökkent a Mexikóból, az Egyesült Államokba érkező olaj mennyisége, amire 2019 óta nem volt példa.
Ennek hátterében az áll, hogy Obrador elnök fel akar hagyni a költséges importtal, és a saját olaját helyben használja el. A döntés felforgatta az olajpiacot. A Mars Blend nevű, a Mexikói-öbölből származó savanyú olajfajta rekordra drágult. A mexikói döntés előtt sorozatos ellátási zavarok is emelték az olaj árát. A januári erőteljes fagyok miatt eleve csökkentették a kitermelést és az amerikai készleteket – így tehát a félretett mennyiség a szokásosnál kevesebb volt már március végén.
Nemcsak a tengerentúlon akadnak gondok
Mexikó, az Egyesült Államok, Katar és Irak együttesen több mint napi 1 millió hordóval csökkentette az olajkínálatot márciusban a Bloomberg tankerkövetési adatai szerint. Bagdad ugyanis kényszerhelyzetbe került, miután nem tartotta be korábban vállalt kitermeléscsökkentési ígéreteit.
A Kpler adatai szerint az Egyesült Arab Emírségek márciusban a tavalyi átlaghoz képest 41 százalékkal csökkentette az Upper Zakum nevű, közepesen savanyú olaj exportját. Bár a csökkentés várható volt, és az abu-dzabi nemzeti olajtársaság kínál másfajta olajat partnereinek, az Upper Zakum visszaesése hozzájárul a magasabb regionális árakhoz.
A jemeni Húszik vörös-tengeri támadásai miatt pedig több millió hordó nyersolaj kerüli meg Afrikát, ami hetekkel késlelteti a szállításokat, a költségekről nem is beszélve.
Borús jövő – éppen nyárra
A kínálat szűkülés még égetőbbé válhat a következő hetekben. Nicolas Maduro venezuelai elnök egyelőre semmi jelét sem mutatja annak, hogy szabad választásokat írjon ki, így a Biden-kormányzat ebben a hónapban bevezetheti a szankciókat.
Összességében
a piacon éles a kontraszt a néhány hónappal ezelőttihez képest,
amikor az olaj ára több hónapos mélypontra zuhant, ugyanis az Egyesült Államok kitermelése is rekordra emelkedett, és az orosz tengeri kőolajexport is csúcson volt. Akkor az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala változatlan készletszinttel számolt erre a negyedévre, most azt jósolja, hogy a készletek napi 900 ezer hordóval csökkennek, ami az ománi kitermeléssel egyenértékű.
Biden is pácban
Az amerikai finomítók igyekeznek rekordra pörgetni az üzemanyag-termelést, pontosan azért, hogy bőséges készletekkel várják az autózási szezont. Ugyanakkor az olajár emelkedése miatt már Joe Biden eleresztette azon szándékát, hogy most töltik fel a sürgősségi olajtartalékokat, miközben
a benzin gallonja tovább drágulhat, és elérheti a 4 dolláros átlagárat is, ami pszichológiailag rosszul hatna az elnökválasztási kampányban.
Az is gondot okoz, hogy az olajár feltolja az inflációt is, ami szintén kellemetlen tény a demokrata elnök számára.
Elemzők: nem jön áreső
Vikas Dwivedi, a Macquarie Group globális olaj- és gázstratégája szerint a nyersolaj áremelkedése végül arra kényszerítheti az OPEC+-t, hogy visszaemelje a termelési szintet, ugyanis a 90 dollár feletti olajár visszafogja a keresletet, s végül az árak csökkenéséhez vezethet.
Tartósan magas olajárat vár a deVere Group. A szervezet vezérigazgatója szerint a geopolitikai konfliktusok kereszttüze közepette a relatív gyorsulása is felfelé ható nyomás alá helyezi a piacot. Úgy véli,
a kereslet megugrása jelentős támaszt nyújt az olajáraknak.
Ugyanakkor az is tény, hogy az OPEC is jelentősen hozzájárult a magasabb árakhoz a termelés visszafogásával. Úgy véli, ebben a pillanatban nem lehet kizárni a 100 dolláros hordónkénti árat.
Ámbár szerinte a befektetők nem tudják meglovagolni a helyzetet, ha kizárólag az energiarészvényekben gondolkodnak.
Összességében az ipari részvények, a technológiai szektor és a fogyasztási cikkek gyártói is jó lehetőséget rejtenek magukban.
Az persze szinte biztos, hogy
a három kulcsfontosságú globális régió gazdasági növekedése, valamint az OPEC+ stratégiája egy ideig magasabban tartja az olajárat, függetlenül attól, hogy mi történik a Közel-Keleten.
