Az eddigi elnök politikai ellenfele – Litvánia miniszterelnöke – Ingrida Symonte elismerte vereségét. Az egész kampány során vezető téma volt Oroszország ukrajnai háborúja. Nauseda végig Ukrajna támogatása mellett állt ki, és folyamatosan az országban állomásozó NATO katonák létszámának növelése mellett érvelt. A lángszavú oroszellenesség jegyében Nauseda kijelentette:
Litvánia függetlensége, Litvánia szabadsága törékeny dolog, amelyet ápolni kell, és meg kell akadályozni, hogy csorbát szenvedjen.
Megválasztása után megismételte, hogy „sokkal többet kell tennünk a kollektív biztonságunk érdekében”.
Viharos mindennapok
Több mint három évtizeddel azután, hogy a három balti-állam függetlenedett a a Szovjetuniótól, a 2,8 millió lakosú Litvánia eddigi történelme legnagyobb hadgyakorlatának ad otthont.
A háború szele a lakosságot is megérinthette, ugyanis a gyakorlatok során ebben a hónapban kijárási tilalmat vezettek be az ország két legnagyobb városában.
Nauseda a múlt héten „a Nyugat elleni hibrid támadásnak” nevezte a tengeri határok kiigazítására irányuló orosz tervet, ami szerinte a egységét teszi próbára.
Az orosz elképzelés, amit azóta már eltávolítottak a kormányzati honlapról, az orosz felségvizeket terjesztette volna ki, egy 1985-ös megállapodásra hivatkozva. Az azonban, hogy a Védelmi Minisztérium tervét már eltávolították a honlapról arra utal, hogy a Kreml csupán „tesztelte” a nemzetközi reakciót.
Nauseda, a konzervatív közgazdász
Végig a 60 éves politikus volt a kampány favoritja, miután a május 12-i első fordulóban győzött, a kiesett jelöltek többsége is őt támogatta. A litván elnöki tisztség nem csupán formális, ugyanis ő felel a kül- és védelempolitikáért, jogszabályokat vétózhat meg, bírákat, központi banki tisztviselőket nevez ki. Emellett
a mindenkori elnök képviseli az országot az EU és a NATO csúcstalálkozóin.
A belpolitikai-közéleti kérdésekben éles ellentét volt a két legerősebb jelölt között: Nauseda a hagyományos családi értékeket igyekezett előtérbe tolni, míg Simonyte befogadóbbnak mutatkozott, például az egész Európában megosztó témává váló LMBTQ-jogokat illetően.
A vilniusi SEB Bank egykori vezető közgazdásza, Nauseda nem kötődött a politikához öt évvel ezelőtti államfővé választásáig. Akkor több párt közös jelöltje volt, politikájában azóta is előkelő helyen szerepel a családpolitika. A geopolitikai helyzet viharainak elhárítása mellett
a belső kihívásokra is oda kell figyelnie, miután Litvániában ősszel parlamenti választásokat tartanak, így a következő kormánnyal is együtt kell majd működnie.
Balti lőporos hordó?
A volt Jugoszláv területeken kívül Európa második feszültséggócának lehet nevezni a Balti-térséget. Litvánia esetében fontos látni, hogy a kis országot fekvése már önmagában is kockázatot rejt. Keleten az orosz bábállam, Fehéroroszország határolja, nyugaton pedig a kalinyingrádi exklávé fekszik mellette.
Az már önmagában „sem szerencsés”, hogy egy pici állam mellett egy világpolitikai nagyhatalom külső területe van, főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Kalinyingrádban brutális mennyiségű nukleáris fegyvert tárolnak, és ez az egyetlen egész évben használható orosz kikötő is.
Szovjet örökség
Ugyan a Kreml bizonyosan nem akar nyílt háborút a NATO-val, de az orosz vezetés valószínűleg másképpen gondolkodik a volt szovjet tagköztársaságokról, mint a többi, volt szocialista országról. Amellett, hogy közvetlen határosak vagy Oroszországgal, vagy pedig a feltétel nélküli Moszkva-szövetséges Fehéroroszországgal, emiatt sincsenek könnyű helyzetben a Balti-államok.
Putyinnak nem célja a Szovjetunió restaurálása, de minden EU-, vagy éppen NATO-tagság ellenére jelentős befolyást akar fenntartani a Balti-tenger partvidékén.
Nem véletlen, hogy Finnország, és Svédország is feladta függetlenségét, és rohamléptekben csatlakozott a NATO-hoz.
Érdemes megemlíteni, hogy a suwalki-térség sincs messze, azaz a Fehéroroszország, és a Kalinyingrádi exklávé között fekvő 50-60 kilométeres határszakasz ami Lengyelország része, és elválasztja a stratégiailag fontos külső területet a birodalomtól – a terület egyben a NATO leggyengébb pontja.
