A védelmi minisztérium terve szerint újrarajzolná a balti-tengeri határokat Oroszország. Ezzel területeket vonna el, a mostani litván és finn felségvizekből kebelezne be a nagyhatalom. A kormány hivatalos honlapján közzétett dokumentum szerint a tárca módosítani kíván azon pontok koordinátáin, amelyekkel az orosz felségvizek helyét határozzák meg. A javaslatot egy, a Szovjetunió által 1985-ben elfogadott dokumentummal indokolják.
Megfélemlítés a Kremlből
Egyre fokozódó provokációt jelentenek Oroszország lépései, amelyek célja a szomszédok megfélemlítése
– áll a litván külügyminisztérium közleményében. Hozzáteszik, magyarázatért bekérnek egy orosz tisztviselőt. Hangsúlyozzák azt is, hogy Oroszország revizionista politikája veszélyezteti egész Európát.
Az ukrajnai invázió kezdete óta folyamatosan nő a feszültség Moszkva és a Nyugat között, alig több, mint egy éve csatlakozott Finnország is a NATO-hoz, és pár hónapja Svédország is az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja lett, megszilárdítva a Balti-tenger védelmét az orosz agresszió után.
Konkrétumok nélküli kardcsörtetés
Ugyan Oroszország nem pontosította a szóban forgó koordinátákat, de annyit elárultak, hogy
a lépés érinteni fogja az ország szárazföldi részét és a balti-tengeri szigeteket is. Különösképpen a Finn-öbölre és a kalinyingrádi régió körüli területekre lenne hatással,
valamint Litvániára és Lengyelországra is – írja a Bloomberg.
A zavarkeltés a hibrid hadviselés része, Finnország nem fog összezavarodni
– írta az X-en Elina Valtonen finn külügyminiszter. Úgy véli, hogy az ENSZ Tengerjogi Egyezménye szabályozza a part menti államok tengeri területeit, és – miután Moszkva is aláírta az egyezményt – a Kremlnek be kell tartania a chartát.
Egyelőre konzultálnak
Nyilvános konzultációra bocsátotta a védelmi tárca a dokumentumot, a javaslat 2025 januárjára teszi a változtatás időpontját. A minisztérium szerint Oroszország fejleszteni kívánja a tevékenységét a tengeren, és a változtatásokra azért van szükség, mert a meglévő mérési pontok nem teszik lehetővé számukra, hogy meghatározzák felségvizeik pontos határát, azaz
nem felelnek meg teljesen a modern földrajzi helyzetnek
A dokumentum szerint Oroszország úgy változtatná meg a tengeri navigációs térképeket, hogy azok tükrözzék az új tengeri határt.
Válsággóc
Nehéz megmondani, hogy valóban „csak” a felségvizeken lévő határpontok eltolásáról van-e szó, vagy pedig tényleges, „érdemi” területszerzési kísérletről. Mindenesetre valóban
„nem szokás” önkényesen újrarajzolni a térképet, még akkor sem, ha „mindössze” felségvizekről van szó, és szárazföldről nem.
Ugyan a dokumentumban szigeteket, és szárazföldet is megemlítenek, de valószínűsíthetően nem véletlenül nem írnak erről konkrétabban. Ha ugyanis Oroszország önkényesen újrarajzolja a térképet, és szárazföldi területet vesz el NATO -tagországoktól, az nyílt konfrontációnak minősül, amire a szövetségnek válaszolnia kell. Ez pedig a legszélsőségesebb esetben nyílt fegyveres konfliktushoz vezethet a és Oroszország között – ami a Kremlnek sem érdeke.
Érdeke viszont, hogy a régióban Moszkvát tekintsék az ügyeletes nagyhatalomnak,
és azt is látni kell, hogy a dokumentumban említett területtől nem sokkal van délebbre a NATO leggyengébb része (immár szárazföldi terület), a hadgyakorlatoknak is rendszeresen otthont Suwalki-régió (azaz a Fehéroroszország, és a Kalinyingrádi exklávé közötti, 50-60 kilométeres lengyel–litván határvonal környéke). Lényegében ez a terület a „köldökzsinór” a stratégiailag kiemelten fontos Kalinyingrád felé. Ne felejtsük el, Kalinyingrád az egyetlen egész évben használható komoly orosz tengeri kikötő. Emellett jelentős atomarzenált is telepített a környékre az orosz hadsereg.
Szovjet örökség
Nyilvánvalóan nem lehet állítani, hogy Vlagyimir Putyin célja a Szovjetunió visszaállítása lenne, de az orosz gondolkodásban bizonyosan más helyet foglalnak el a volt szovjet tagköztársaságok, azaz (a többi között) Észtország, Lettország, és Litvánia. Ugyan az elmúlt évtizedekben a balti államok Nyugat-orientációja megkérdőjelezhetetlen volt, de a felségvizek esetleges felülvizsgálata is arra utal, hogy a balti államok bármilyen szövetségi rendszerhez tartozhatnak, bármerre is húzhatnak, nem messze mögöttük ott áll Moszkva, aki a háttérből vagy enged a gyeplőn, vagy szorosabbra húzza a szárat, hogy érzékeltesse:
valójában ki az úr a régióban.
