Kuba tavaly 350 ezer tonna nyerscukort termelt, ami a legalacsonyabb szintnek számít az ország történetében és jelentősen elmaradt a 2019-es 1,3 millió tonnától. A cukoripar összeomlása több tényezővel is magyarázható: a termelők és az iparágban érdekelt cégek szerint nincs elég teherautó, a még üzemképes járműveket a Szovjetunióból hozták be, amelyek azóta elavultak.
Gyakori problémát okoz az üzemanyaghiány, miközben a benzin árát a többszörösére emelték, így akár napokra is leállhat a betakarítás. A kemény, alulfizetett fizikai munka egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. A kormány is hanyagolja a területet, a cukorágazat az állami beruházások kevesebb mint 3 százalékát kapja, mivel Havanna inkább a gazdaság fő motorjának számító turizmust támogatja.
Jelenleg a karibi szigetországban 24 gyár működik, míg 29 leállt. Az üzemképes létesítményekben is idejétmúlt, ósdi berendezésekkel dolgoznak. Az amerikai szankciók sem segítettek: Donald Trump korábbi amerikai elnök 2020-ban betiltotta szivar és rum amerikai importját. Trump számos intézkedést vezetett be az ország ellen, így alaposan megcsappant Havanna keményvaluta-bevételi forrása.
A szankciókat Joe Biden meghosszabbította, így aztán a cukorágazatra is egyre kevesebbet költ a vezetés. Pedig sokáig a cukor számított a kubai gazdaság fő támaszának: nemcsak a sziget fő exportcikke volt, hanem a rum nélkülözhetetlen alapanyaga. Most azonban a karibi ország cukorimportra szorul, hogy
kielégítse a belföldi keresletet, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A cukoripar összeomlása része a kubai gazdaságának hanyatlásának: március elsején a a kormány ötszörösére emelte a támogatott üzemanyag árát a benzinkutakon az inflációra hivatkozva. Az elmúlt években a szigetország a hivatalos adatok szerint 30-40 százalékos pénzromlással küzd, de az elemzők úgy vélik, hogy a drágulás valójában sokkal nagyobb lehet.
A BBC-nek nyilatkozó kubai közgazdász, Juan Triana kijelentette, hogy a karibi ország cukoripara gyakorlatilag nem létezik, amivel Kuba elveszítette a nemzeti identitás egyik alapját. A portálnak több cukoripari munkavállaló is elárulta: még soha nem látták ilyen rossz állapotban az ágazatot.
Kuba beadta derekát, diplomáciai kapcsolatot létesített barátja ellenségével, Dél-KoreávalSzöul állhatatos törekvése elnyerte jutalmát, így már Kuba is felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Noha Kuba már 1949-ben elismerte Dél-Koreát, Fidel Castro 1959-es hatalomra jutása után a diplomáciai kapcsolatok gyakorlatilag megszűntek a két ország között, miközben Kuba és Észak-Korea jó viszonyt ápolt. |
