Repülőjegyárak: jön a nyár, irány a lejtő

Úgy tűnik, végleg lecsengett a pandémiát követő általános utazási láz, amikor is aki megtehette, duplán akarta pótolni a járvány miatt kiesett élményeket, s ebben a repülőjegyárak felpattanása sem akadályozta. A koronavírus-járvány alatt anyagilag megroggyant légitársaságok pedig kapva kaptak a lehetőségen, s a megugrott utazási keresletre hivatkozva felsrófolták a viteldíjaikat, hogy egyenesbe jöjjenek. 

Ez a legtöbbjüknek két év alatt sikerült is, visszatértek a nyereségzónába, de az újabb geopolitikai kockázatok, a béremelési kényszer, a volatilisan alakuló üzemanyagárak és a már-már krónikussá vált repülőgéphiány képében újabb kihívásokkal voltak kénytelen szembesülni. 

A Ryanair-vezér aggódik a repülőjegyárak miatt

Mára ott tartunk, hogy a repülőjegyárak Európában és Ázsiában stagnálnak, vagy már csökkenésnek is indultak. Azaz a helyzet fogyasztói oldalról javul, a rendelkezésre álló kapacitások és az utasigények lassan, de folyamatosan közelítenek egymáshoz. Az utóbbi évek kiemelkedően magas inflációja utasoldalról is érezteti a hatását, az emberek most már kétszer is megfontolják, hogy két hétre menjenek nyaralni, vagy elég lesz arra egy hét is, és megteszi egy közelebbi célpont is.

Michael O'Leary, a Ryanair fapados légitársaság vezérigazgatója is látja ennek a negatív következményeit, nem véletlenül figyelmeztetett nemrég, hogy a jegyárak a vártnál kevésbé fognak nőni. Szavaira gyengüléssel reagáltak a fontosabb európai légitársaságok árfolyama a tőzsdéken. O’Leary azt is hozzátette, 

az viszont kétségtelen, hogy a jegyeken elérhető marzsaikat is megcincálja a jelenség, a jócskán 95 százalék feletti járatkihasználtságból viszont nem engednek, azt a verseny ezt nem teszi lehetővé.

A ForwardKeys turisztikai piackutató adatai is visszaigazolják ezt, e szerint az év első hónapjaiban Európa-szerte stagnáltak a viteldíjak az egy évvel korábbihoz képest. Iparági szempontból az ázsiai–csendes-óceáni térségben még rosszabb a helyzet, ott 2024 első négy hónapjában átlagosan 16 százalékos volt az áresés a bázisidőszakhoz képest. 

A térségben meghatározó Singapore Airlines a napokban 2,67 milliárd dolláros rekordnyereségről adott számot a márciussal zárult pénzügyi évében, de már figyelmeztetett is, hogy az utazási igények csökkenése éppen akkor üt be, amikor a repülőgépgyártóktól sikerült átvenniük a pluszigény miatt megrendelt utasszállítókat. 

A társaság az egy utasra vetített bevételek további csökkenésétől tart. Ázsiában a légi közlekedést alapvetően meghatározó Kína gyengélkedése joggal aggaszthatja a szektor szereplőit. 

Kína a mélybe húzza egész Ázsiát

A pandémia idején bevezetett pokolian szigorú utazási korlátozások feloldása érdekes mód nem segítette a kiutazó turizmust, a kínaiak elsősorban az országon belül múlatták a pihenésre szánt időt, legfeljebb kiruccantak a Thaiföldre. Vagy mint sok millióan, a fogukhoz verték a jüant, a megélhetési költségek emelkedése, a bizonytalan gazdasági növekedés és az ingatlanpiac összeomlásával megnehezült anyagi helyzetük miatt.

Európa, Amerika és Ausztrália eddig nem igazán tudott profitálni a kínai vendégekből, pedig nagyon számítottak rájuk. Az országban a pandémiát megelőző békeév, azaz 2019 teljesítményének 70 százalékát érte csak el tavaly a légi ipar teljesítménye. 

Nem segítette a konjunktúrát az amerikai–kínai vámháború és a nyomában járó szankciós politika sem. Ebben a relációban jelenleg a 2019-es kapacitás 16,5 százalékánál járnak csupán. De 

pedig a Flight Centre Travel Group utazásszervező társaság adatai szerint a jegyek az idén már majdnem 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint egy évvel korábban. A régióban a jegyárak amúgy átlagosan így is 7 százalékkal haladják meg a 2019-est.

Korai még a vészharangot kongatni

Szakértők szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy az utazási igények a pandémiát követő történelmi csúcsokról kezdenek visszacsúszni. Ráadásul nem mindenhol és nem minden szegmensben. 

Az utazás még mindig kiemelt helyen szerepel a családi költségvetésekben, erre a szándékra pedig lehet építeni, főként Európában és az Egyesült Államokban – állítják. Az viszont 

különösen a szállodák és az autóbérlés drágulása okoz fejfájást a szabadság tervezésénél.

A dráguló Franciaország vagy Olaszország alternatívájaként új úti célok is egyre inkább képbe kerülnek, említhetjük

• Törökországot, 
• Romániát, 
• Bulgáriát 
• és az Adriát

– mondja Natalia Lechmanova, a Mastercard munkatársa, aki a kártyatársaság költési adataiból is erre következtet.

A turistakiadások is egyre nőnek, Európai Utazási Bizottság prognózisa szerint a fogyasztók idén 742,8 milliárd eurót költenek el a kontinensen, ami 14,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, de a növekmény szinte egy az egyben az árruccanó, tehetősebb amerikai turisták bankszámlájáról származik – várhatóan.

Amerikában rekordon az utazások száma

Az amerikaiak a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak, főként a prémiumutakra „szakosodtak”. A Mastercard adatai szerint a csak az idei első negyedévben 16 millió amerikai utazott a határon túlra, ami nem csak a 2019-es szinten múlja felül, de egyben történelmi csúcs is. 

Szakértők szerint hiába csökkennek az amerikaiak megtakarításai, az utazás még nem szerepel azon a listán, amely a spórolási célokat tartalmazza – írja a Reuters.

Az egy amerikai háztartásra jutó átlagos utazási kiadások az év első öt hónapjában mindössze másfél százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, de 2019-hez képest még így is 13 százalékkal voltak magasabbak – derül ki a Bank of America hitel- és betéti kártyás adataiból.