Hiába a tavaszi meleg, nem jó a búza minősége délebbre sem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kelet-szlavóniai szántók egyes részein idén a megszokottnál két héttel hamarabb, a magyarországi rekordkorai startnál is előbb, már május végén megkezdődött az árpa betakarítása.
Korán aratnak idén Horvátországban is
A korai aratás az idő előtt érkező tavasznak tudható be, a növények ugyanis már februárban elkezdtek fejlődni. A május eleji melegek pedig elősegítették az érést is, így a gazdák hamar nekiláthattak a betakarításnak. A szokásos időpontot két héttel megelőzően ért a búza is, ezért a horvát gazdálkodók jelentős része hamarosan végez az aratási munkákkal.
A mennyiség a legtöbb helyen átlagosnak számít. A búzahozamok hektáronként 7 tonna körül, míg az árpa esetében 5,5 tonna körül mozognak. A minőséggel viszont a horvát földművesek – a magyarokkal ellentétben – elégedetlenek. A betakarított gabonának ugyanis többnyire alacsony a hektoliter-tömege, ami meghatározó abból a szempontból, hogy a termény mire használható fel, illetve milyen minőségi kategóriába tartozik.
A termelők a felvásárlási árakkal sem elégedettek. Az első osztályú búzáért tonnánként 188 eurót, míg a másodosztályú termésért, amiből idén a legtöbb van, 172 eurót kapnak.
Ami pedig az árpát illeti, abból az első osztályú 154 euróért, a másodosztályú pedig 143 euróért kelhet el. A gazdák szerint ahhoz, hogy ne legyenek veszteségesek, 200 euró környéki felvásárlási árakra lenne szükség. A hozamok viszont legalább jobbak, mint tavaly.
Lesz még búza, lesz még lágy kenyér
A rossz minőség ellenére délnyugati szomszédunk bőven ki tudja elégíteni saját gabonaszükségleteit, és exportálni is tud majd. A gazdák a Horvát Mezőgazdasági Kamara becslései szerint több mint egymillió tonna gabonát fognak betakarítani. A horvátok ugyanis tavaly ősszel 239 ezer hektárt vetettek be gabonával, melynek 62 százaléka búza, 26 százaléka árpa, a fennmaradó pedig zab, repce és rozs. Az adriai ország gazdaságának zavartalan működéséhez évente átlagosan 450 ezer tonna búzára van szükség, ezért a megtermelt felesleget külföldön szokták értékesíteni.
Az előző években a horvát búzatöbblet főleg Olaszországban, Egyiptomban és Tunéziában landolt, az olcsó ukrán gabona miatt viszont ezekben az országokban egyre nehezebben jutnak piachoz a termelők.
