Donald Trump vámtarifái hivatalosan csütörtökön léptek életbe – az amerikai elnök továbbra is lendületesen halad előre, hogy átalakítsa a globális kereskedelmet.
Hónapokig tartó vámfenyegetések és visszavonások után szinte az összes amerikai kereskedelmi partnerre vonatkozó magasabb vámok csütörtökön léptek életbe az Egyesült Államokban. Trump egy héttel korábban írta alá az intézkedést, de időt kellett hagyni az amerikai vám- és határvédelemnek, hogy elvégezze a szükséges módosításokat az illetékek beszedéséhez. A Bloomberg Economics becslései szerint
Trump intézkedései az amerikai vámok átlagos szintjét 15,2 százalékra emelik, szemben a tavalyi 2,3 százalékkal, ami a második világháború óta a legmagasabb érték.
Egy sor viharos tárgyalást követően az Európai Unió, Japán és Dél-Korea elfogadták a termékeikre kivetett 15 százalékos vámtarifát – ideértve a kulcsfontosságú exportcikkeket, például az autókat, amelyek egyébként 25 százalék vámot kaptak volna. Más országokra egyszerűen egyoldalúan állapítottak meg vámokat, amelyek 10 százaléknál kezdődnek és ennél jóval magasabb szintekig terjedtek.
Néhány ország az utolsó pillanatban tett kísérletet arra, hogy jobb megállapodást érjen el – ezek többnyire kudarcba fulladtak. A svájci elnök szerdán eredménytelenül távozott Washingtonból, nem sikerült csökkenteni a 39 százalékos vámtételt. Trump pedig megduplázta az indiai árukra kivetett vámot – amely három hét múlva 50 százalékra emelkedik –, büntetésként India orosz olajvásárlásai miatt.
A három legnagyobb amerikai kereskedelmi partner – Mexikó, Kanada és Kína – termékeire kivetendő magasabb vámokkal kapcsolatos tárgyalások külön pályán zajlanak. Trump emellett azt is megígérte, hogy hamarosan újabb vámokat vezet be kulcsfontosságú iparágakra, például a gyógyszeriparra és a félvezetőkre.
A következő hónapokban dől el, hogy az amerikai elnök által bevezetett vámrendszer valóban földrengésszerű változást idéz-e elő az amerikai és a világgazdaságban.
Trump azt ígéri, hogy a magasabb vámok csökkentik a kereskedelmi hiányt, és arra ösztönzik a vállalatokat, hogy visszahozzák a gyártást az Egyesült Államokba. Kritikusai szerint viszont az intézkedések inflációs spirált indíthatnak be, és hiányt okozhatnak a boltok polcain.
Egyelőre egyik forgatókönyv sem valósult meg teljes mértékben, de a legutóbbi gazdasági adatok arra utalnak, hogy problémák várhatók, ahogy a vámok hatályba lépnek.
A munkanélküliség továbbra is alacsony, és az árak eddig nem szöktek az egekbe, a cégek eddig nagyrészt lenyelték a pluszköltségeket. De egyes szakértők szerint hosszú távon a fogyasztók és a vállalkozások fognak fizetni.
Vannak jelei annak, hogy nehezebb idők jönnek. Sok vállalat előre feltöltötte a készleteit, mielőtt a vámok életbe léptek volna
– mondta a Bloombergnek Wendy Cutler, az Asia Society Policy Institute alelnöke, volt amerikai kereskedelmi tárgyaló. Szerinte „szinte elkerülhetetlen az áremelkedés”, mivel a cégek hosszú távon nem tudják fenntartani az alacsonyabb profitmarzsokat.
Trump vámintézkedései már áprilisi bejelentésük óta zűrzavart keltettek a világgazdaságban – főként a bevezetésük halogatása és a szélsebesen zajló tárgyalások miatt. Az ebből fakadó bizonytalanság sok vállalatban aggodalmat keltett az ellátási láncok megszakadása és a megemelkedett költségek miatt.
Mostanra a legtöbb ország beletörődött, hogy a magasabb vámok maradnak. Sokan több száz milliárd dolláros amerikai beruházásokat ígértek Trump megbékítésére és annak érdekében, hogy kedvezőbb vámfeltételeket kapjanak.
Ennek ellenére a Trump-féle vámtervek számos részlete még mindig kidolgozatlan.
Az EU, Japán és Dél-Korea számára ígért autóipari vámkedvezményeket még nem foglalták írásba, így az autók továbbra is a magasabb vámtarifát viselik.
Az amerikai áruk piacra jutását megkönnyítő beruházási és szabályozási vállalásokat sem hozták még nyilvánosságra, pedig ezek segíthetnének a kereskedelmi mérleg hiányának csökkentésében.
A vezető Wall Street-i elemzőcégek arra figyelmeztetik ügyfeleiket, hogy készüljenek visszaesésre. A Morgan Stanley, a Deutsche Bank és az Evercore a hét elején egyaránt óvatosságra intett, és figyelmeztetett, hogy az amerikai tőzsdeindexek rövid távon gyengülhetnek.
A megélhetési költségek kérdése központi téma volt a választáson, és a közvélemény-kutatások szerint az emberek elégedetlenek Trump gazdaságpolitikájával. Egy friss Fox News-felmérés szerint
Kérdések vetődnek fel Trump vámprogramjának jogi tartósságát illetően is, mivel az országokra szabott vámokat vészhelyzeti elnöki hatáskör alapján vezette be, amit jelenleg bíróságok vizsgálnak. Az iparág-specifikus vámok, mint az autókra vagy a fémekre vonatkozók, jogilag megalapozottabbak.
A kormányzat igyekszik olyan képet festeni, mintha a vámciklus a végéhez közeledne, és bizonyosságot hozna, viszont a megvalósítás jogi lehetőségei erős kérdéseket vetnek fel
– mondta Tim Meyer, a Duke Egyetem jogi karának professzora, a kereskedelmi jog szakértője.
Trump többször is büszkélkedett a vámbevételek növekedésével, és a folyamatok ebben az irányba is mutatnak. Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint a vámbevételek 113 milliárd dollárra emelkedtek a júniussal záruló kilenc hónapban, ami történelmi csúcs.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.