Rekordkorai és szupergyors lesz az aratás – gyengébb hozamokkal
Nem várható kiemelkedő termés, de a piaci helyzet nyugodtabb gabonaszezont ígér. Ennek részben az az oka, hogy a világpiacon április közepén megkezdődött egy áremelkedés, aminek a magyar piacra is eljutott a hatása. Az áremelkedés azóta véget ért, és újra csökkenő trendről szólnak a hírek, de a hazai hangulatot nagyban javította, hogy már a tavalyi második félévben beindult a gabonaexport, az aratás kezdetére pedig gyakorlatilag kiürültek a tárolók.
Az exportdinamikát jól jelzi, hogy a 2022 második félévi 1,9 millió tonnáról 2023 második hat hónapjában 3,3 millió tonnára nőtt a kivitel. Idén pedig csak az első negyedévben 2,1 millió tonna gabona ment ki, amiből
- 1,15 millió tonna volt a búza,
- 274 ezer tonna az árpa, és
- 707 ezer tonna a kukorica.
Kell a magyar búza az olaszoknak
Ennek a 2,1 millió tonna gabonának éppen a felét Olaszországba szállították a magyarországi exportőrök, 395 ezer tonnát Németországba, 299 ezer tonnát pedig Ausztriába. Az olasz piac az orosz–ukrán háború előtt 40 százalék körüli volt az exportunkban, ez 2022-ben felment 47 százalékra, és az idei az első negyedévben is 47 százalék. Ez azért is érdekes, hogy korábban azzal is magyarázták a gabonaexport befulladását, hogy az ukránok elfoglalták a magyar exportőrök elől az olasz piacot, de ezekből az adatokból az látszik, hogy az export legfőbb célországa továbbra is Olaszország maradt, sőt a gyenge exportot hozó évben még dominánsabbá vált. Az agrártárca szerint általában elmondható, hogy
a háború utáni felfordult gabonapiachoz képest visszarendeződés figyelhető meg az ukrán és a magyar gabonaexport célországaiban egyaránt.
Ez ugyanakkor csupán azt jelenti, hogy a hazai gabonakivitel kijött a korábbi válságos helyzetéből, de a háború előtti állapot teljes mértékben már nem fog visszatérni, vagyis az ukrán terménnyel továbbra is számolni kell.
Mégis felpörgött a búzaexport, de nyomott áron megy ki a terményA gabonapiaci szakértőket is meglepte az információ, amely szerint az eddig sejtettnél jóval nagyobb ütemben sikerült exportálni a búzát, így megvan az esélye annak, hogy nem egy hatalmas készlettel várják a raktárak az aratásból bejövő terményt. |
Érdekes fejlemény, hogy a szántóföldi vetésszerkezetben az arányok némileg eltolódtak a nyári és az őszi betakarítású növények között – utóbbiak javára. Az
- őszi búza 864 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 18, az elmúlt öt év átlagánál pedig 11,4,
- az őszi árpa 260 ezer hektárja a 2023-asnál 34,7, az elmúlt öt év átlagánál 7,7, míg
- az őszi káposztarepce 174 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 7,9, az elmúlt ötéves átlagnál pedig 31,1
százalékkal kisebb.
Az őszi betakarítású növényekre szavaztak a gazdák
A májusi eső – ahogyan azt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke korábban elmondta a Világgazdaságnak – már csak a szemtelítődésben segített, vagyis némileg kozmetikázhatta a termésmennyiséget. Az őszi betakarítású növényeknek viszont nagyon jól jött az eső. Idén eddig szerencsére az időjárási szélsőségek nem okoztak nagyobb károkat – viharban megdőlt állományokról például nem esett szó, a szántóföldi kultúrákat pedig a gazdálkodók bejelentései szerint 13 ezer hektáron érte aszály- és 11 ezer hektáron belvízkár. A talajnedvesség-adatok ugyanakkor hosszabb távon aggasztóak: a felső 20 centiméteres rétegben a hasznosítható víztartalom aránya Bácskában, Észak-Békésben, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében és a Hajdúság egy részén 50-60 százalék, a felső 50 centis rétegben pedig 40-50 százalék.
Az egységes kérelmek adatai alapján
az őszi betakarítású növények idei összes vetésterülete 1,7 millió hektár, ami a tavalyi területhez képest 10,7 százalékos növekedést jelent, de az elmúlt öt év átlagánál is 2,1 százalékkal magasabb.
A kukoricánál a tavalyihoz képest még erőteljesebb az elmozdulás, viszont a jelek szerint a 2022-es, történelmi aszály réme sem múlt el nyomtalanul: a 874 ezer hektár 13,8 százalékkal magasabb, mint egy éve, viszont az elmúlt öt év átlagánál 6 százalékkal alacsonyabb. Ha kicsit hátrébb tekintünk, feltűnhet, hogy a kukorica vetésterülete először 2017-ben esett egymillió hektár alá, 2021-ben pedig 995 ezer hektár volt. A 874 ezer hektár az előzetes várakozásokhoz képest magasabb területet jelent, sok helyen az időjárási okok miatt nem sikerült őszi vetések helyére került, de a szakmabeliek szerint az is támogatta a területnövekedést, hogy jelentősen olcsóbb kukorica-vetőmagokhoz is hozzá lehetett jutni.
Nőtt a napraforgó-terület is, az egységes kérelmek alapján számolt 680 ezer hektár a tavalyinál 0,8, míg az elmúlt öt év átlagánál pedig 6,7 százalékkal magasabb – 2021-ben például 650 ezer hektár volt.
Arányaiban a legnagyobb ugrás a szójánál következett be: a 112 ezer hektáros idei vetésterület, a 2023-as értékhez és az elmúlt öt év átlagához képest is lényegében duplázódást jelent.
Az eddigi hazai területi rekordot a 2017-es 76 ezer hektár jelentette, de 2021-ben már csak 57 ezer hektáros vetésterülettel lehetett számolni.
