Hatnapos munkahét: visszatérünk a nem szabad szombatokhoz?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA görög munkaügyi és szociális biztonsági miniszter a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az új szabályozás semmilyen módon nem érinti a görög törvények által előírt általános 5 napos és 40 órás munkahetet, a törvénymódosítástól a fekete foglalkoztatás csökkenését várják – összegezte a Világgazdaságnak a változtatás lényegét Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.
Nem mellesleg, a döntés hátterében az áll, hogy Görögországban a második legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, alacsony a részmunkaidősök aránya, miközben a legmagasabb a ténylegesen ledolgozott munkaórák heti átlagos száma, valamint a legmagasabb a hosszú munkaidőben dolgozók aránya.
Hosszabb, vagy rövidebb munkahét?
A görög kormány azt reméli, hogy az új modellel pótolni tudja a hiányzó munkavállalókat, és felveszi a harcot a feketepiaci foglalkoztatással. A hatnapos munkahetet nem a görögök vezették be elsőként, a Samsung Koreában már meglépte.
Több más ország ugyanakkor rövidebb munkaidővel kísérletezik, és inkább a négynapos munkahét felé fordulnának.
Szalai Piroska szerint ha kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve, nem kell új szabályokat alkotni, bármikor lehet élni a négynapos munkarenddel, ami ma nálunk részmunkaidőnek számít.
Magyarországon a részmunkaidő nem népszerű, nagyon kevesen dolgoznak így.
A szomszédos Ausztriában viszont kifejezetten elterjedt, a még nem iskoláskorú gyermeket nevelő anyák közül sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Tipikusan átmenetileg, és 32, vagy 36 órás munkahét formájában. Így a péntek nem munkanap, vagy csak négy órát dolgoznak a nyolc óra helyett ekkor.
A heti 40 óránál hosszabb munkarendet a magyar szabályok átmenetileg engedik meg. A ledolgozott plusz órákat vagy egy adott időkereten belül jóvá kell írni, vagy túlóraként el kell számolni, de a túlórák számát a törvény éves szinten maximalizálta.
Munkaszüneti napokAz Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérő a munkaszüneti napok száma. A legkevesebb Görögországban van, ahol mindössze 6 nap, a legtöbb pedig Lettországban, Litvániában és Szlovákiában 15 nap. Hazánkban idén 11 hétköznapra eső munkaszüneti nap van, ami az uniós átlag, az évi 11,7 nap alapján abszolút középmezőny. |
Csalóka a kép
Sok olyan nyugat-európai ország van, ahol a nők sokkal kisebb óraszámban dolgoznak, mint nálunk, a keleti blokk országaiban. Ott tipikusan sokkal később, csak a hetvenes-nyolcvanas években álltak be a munkaerőpiacra, és ma is nagy az atipikus munkavállalás aránya – mutatott rá a munkaerőpiaci szakértő. Szalai Piroska szerint a csak az átlagos munkában töltött időt vizsgálni csalóka, akkor látszanak objektívebb számok, ha a részmunkaidősöket külön vizsgáljuk.
Hazánkban a 2006–2010 közötti időszakban számos munkáltató váltott négynapos munkahétre átmenetileg azért, hogy kevesebb munkavállalótól kelljen megválni, azaz minél többet meg tudjanak tartani a válság alatt. Ez arányosan csökkentette a kereseteket is.
Vissza a múltba?
Görögországban most visszatértek a nálunk sem ismeretlen rendszerhez, ami a hetvenes-nyolcvanas évekig általános volt Magyarországon is.
A hatnapos munkahétből fokozatosan tértünk át, először lett minden második szombat szabad, végül teljesen kivezették a szombati munkanapot.
Több generáció óta az ötnapos munkarendben élünk, olyannyira hozzászoktunk ehhez, hogy nehezen elképzelhető, hogy újra sztenderddé tegyék
– véli a szakértő.
Szalai Piroska szerint a kettős hatás,
- a feszített munkaerőpiac,
- a munkaerőhiányos társadalom, továbbá
- a digitalizácó,
- a mesterséges intelligencia miatt
egyes ágazatokban csökken a munkaerő iránti kereslet, miközben szakmák szűnnek meg, mások pedig új korszakot írnak majd ugyan, de attól nem kell tartani, hogy ne legyen majd munkánk.
A képet árnyalja a pandémia alatt elterjed home office, a Covid óta ugyanis sokkal inkább elképzelhető és megengedett az otthoni munkavégzés, mint előtte.
Tegyük hozzá, hogy
a home office aránya nálunk még most is az egyik legalacsonyabb az uniós országokban.
A munkaerőpiaci átalakulás legutóbb is rettentően gyorsan lezajlott a számítógépek és online rendszerek elterjedésének idején a kilencvenes években, illetve az internet-forradalom során az elmúlt 10-15 évben.
A béren felüli juttatások
Hazánkban az éves átlagos bruttó kereset 84 százalékát teszi ki az átlagos alapbér, a többi a béren felüli kereset elemekből áll. Ebbe a rendszeres, tehát minden hónapban megkapott pótlékok és a nem rendszeres jutalmak, prémiumok, karácsonyi illetve húsvéti egyszeri kifizetések is beletartoznak. A béren felüli juttatások közül közel egyforma, 8-8 százalék a rendszeres és a nem rendszeres kereseti rész átlagosan – mondta Szalai Piroska.
