Nukleáris reneszánsz és pénzügyi valóság – miből finanszírozhatja Kelet-Európa az atomerőmű-építéseket?
A kelet-európai atomerőmű építések üteme már az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után elkezdtek lelassulni, majd a Szovjetunió szétesésével tovább csökkent a kivitelezések lendülete. Ugyanakkor napjainkban, miután az atomenergia is megkapta a „megújuló” plecsnit, fejlesztések reneszánszukat élik globálisan. Így van ez a Lajtán innen is, azaz a kelet-európai atomkapacitás növelési igény sohasem volt még ilyen szinten.
Fotó: AFP
„Évszázad legnagyobb projektjei”
Hangzatos kommunikáció is társul a nukleáris reneszánszhoz,
a kormányok egyenesen az évszázad legnagyobb projektjeinek nevezik az atomerőmű-építéseket.
A Bloomberg előrejelzései alapján
legalább egy tucat új nukleáris blokkot akarnak építeni csaknem 130 milliárd euró értékben, az első már egy évtizeden belül termelhet is.
A beruházásoknak az is lendületet adott, hogy a nemzetek kénytelenek voltak leszokni az olcsó orosz gázról.
Bőven vannak azonban nehézségek is. A többségében kicsi országok nem rendelkeznek saját know-how-val, és a finanszírozás sem megoldott sok esetben. Magánbefektetők egyedül bizonyosan nem finanszíroznak atom-beruházásokat, már csak az összegek nagyságrendje miatt sem. Maradnak tehát az uniós források, állami irányítással.
A finanszírozás messze a legfontosabb kérdés
– mondta Jan Horst Keppler, a Nukleáris Energia Ügynökség közgazdásza egy júniusi prágai találkozón.
Nyugaton más a helyzet
Igen vegyes a kép a nyugat-európai országokban. Belgium és Spanyolország az atomenergia fokozatos leépítését tervezi, Ausztria már a 70-es évek végén elutasította az atomenergiát, Németország a 2011-es fukusimai katasztrófa óta bezárta létesítményeit. Franciaország, Finnország, Svédország továbbra is energiaszükségletének harmadát nukleáris energia segítségével állítja elő, az EU legújabb reaktora – a finn Olkiluoto 3 – tavaly kezdte meg az áramtermelést, Franciaországban idén újabb blokk üzembeállítását tervezik.
Lengyel nyitás
Félelmetes mértékű forrásokat terveznek költeni Lengyelországban. A
38 milliós EU-tag eddig egyértelműen a szénre támaszkodott, a tervezett reaktorok lesznek az elsők.
A kormány el is kezdte tárgyalásokat az amerikai Westinghouse Electric-kel, ugyanakkor arról még nem esett szó, hogy honnan teremti elő a szükséges 30 milliárd dollárt, azaz a GDP 3,9 százalékának megfelelő összeget.
Mindenképpen szükséges az állami szerepvállalás
– mondta Marcin Kaminski, a Polskie Elektrownie Jadrowe kockázatmenedzsere.
Brüsszel kezében a kulcs
Tervek tehát vannak bőven, a befektetési-finanszírozási döntések azonban egyelőre váratnak magukra.
A konkrét kivitelezés megindulása attól függ, hogy Brüsszel mikor ad zöld utat a 2028–34-es fejlesztési forrásoknak, amit valószínűleg csak jövő nyáron hagynak jóvá.
Közben azért minden ország különböző úton-módon próbálkozik. Lengyelország egy úgynevezett „különbözeti megállapodást” szeretne, Románia megvizsgálja a zöldkötvények kibocsátásának lehetőségét. Csehország előrébb tart, a gazdasági miniszterhelyettes szerint a kormány belátta, hogy „nincs versenyképes ajánlat, a költségek 90 százalékát az államnak kell kifizetnie, hitelből”.
A projekteket az egyre növekvő költségek és késések hátráltatják.
Szlovákiában például a mohi erőműben egy új blokk építése 10 évet késett, és a projekt végül az eredetileg tervezett duplájába került.
Branislav Strycek, a legnagyobb szlovákiai közszolgáltató vezérigazgatója szerint „az áram 15 évig igen olcsó volt, így senki sem fektetett be az ágazatba.”
Konkrét kivitelezés tehát a szlovákiai mellett csak idehaza van. A Paks II. Atomerőművet a Roszatom építi, döntően orosz hitelből.
A beruházásokat egyébként nem csak a forráshiány lassítja. A szakemberhiány ugyanúgy probléma, nem is beszélve a kivitelezőkapacitás szűkösségéről. Így tehát – még ha a projektek zöldutat is kapnak – akkor sem várható, hogy a régió néhány éven belül „atomközponttá” váljon, ugyanakkor a most még csak papíron létező tervek megvalósulásához nélkülözhetetlen lépcsőt „ugornának meg” az egyes tagországok.
Ajánlott videók
Lázár János a törvény erejével megy neki a Strabagnak: végleg elzárja az állami pénzcsapokat az osztrák cég elől
