Az izraeli gazdaság egyre inkább megérzi a háborút
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIzrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap kiadott első becslése szerint a GDP éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült az április–júniusi időszakban, ami messze elmarad a Reuters 4,4 százalékos konszenzusától.
Az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.
A növekedést a fogyasztói kiadások (12 százalék), az állóeszköz-beruházások (1,1 százalék) és a kormányzati kiadások (8,2 százalék) emelkedése hajtotta, ellensúlyozva az export 8,3 százalékos visszaesését – jelentette a brit hírügynökség.
Az első negyedév jobb lett a vártnál
Az első negyedévi GDP növekedését viszont az előzetes 14,4 százalékról felfelé, éves szinten 17,3 százalékra módosították, ez azonban még mindig nem hozta vissza a 2023. negyedik negyedévi 20,6 százalékos zsugorodást.
A statisztikai hivatal szerint 2024 első fél évében Izrael gazdasága éves szinten 2,5 százalékkal nőtt, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 4,5 százalékos bővüléssel.
„A gazdaság nehezen lábal ki a háborúból, főként a kínálati és nem a keresleti problémák miatt” – mondta az adatokkal kapcsolatban Jonathan Katz, a Leader Capital Markets vezető közgazdásza.
Hiányoznak a palesztin munkások
Megjegyezte, hogy a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését.
A csütörtökön kiadott adatok szerint
az inflációs ráta a júniusi 2,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett júliusban, vagyis meghaladja a kormány 1–3 százalékos éves inflációs célját.
Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb augusztus 28-án dönt a kamatokról. Januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi és júliusi üléseken viszont változatlanul hagyta a kamatlábat, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.
„Mivel a gyenge növekedési adatok kínálati és nem keresleti problémákból erednek, várhatóan nem támogatják a kamatcsökkentést, különösen a júliusi fogyasztói árindexben szereplő infláció gyorsulására utaló jelek és a geopolitikai kockázatok magas szintje mellett” – vélekedett Katz.
