Európai Számvevőszék: szakadék van az EU környezetvédelmi céljai és a KAP-tervek között
Láthatóan nagy az eltérés egyfelől az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célértékei, másfelől a tagországok által kidolgozott mezőgazdasági tervek között: erre a következtetésre jut az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése. A 2023–2027. évi Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) nagy rugalmasságot hagy a tagállamoknak annak kapcsán, hogyan tükröztessék terveikben az Unió ambiciózus zöld célkitűzéseit.
Mindegyik tagállam élt egyes mentességekkel a mezőgazdasági és környezeti feltételekre nézve, míg egyesek csökkentve vagy késve vezették be az uniós források megszerzéséhez szükséges zöldítő intézkedéseket. Az Európai Számvevőszék általános következtetése szerint
a KAP-tervek nem mutatnak arra, hogy jelentősen fokozódnának a zöldítő törekvések.
A 2021–2027. évi KAP keretében folyósított 378,5 milliárd euró célja, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelemtámogatását, az élelmezésbiztonságot és a vidéki területeken a megélhetést, de az is, hogy megvédje a környezetet a károkkal és a – mezőgazdasági termelést is (például a szélsőséges időjárás miatt) közvetlenül befolyásolni képes – éghajlatváltozással szemben.
„A közös agrárpolitikát ma környezetbarátabban tervezik, mint korábban, a tagállamok mezőgazdasági tervei között azonban továbbra sem látunk jelentős eltéréseket. Megállapítjuk, hogy az uniós szintű éghajlatpolitikai és környezetvédelmi törekvések nincsenek összhangban a nemzeti szintűekkel. Véleményünk szerint hiányoznak továbbá a zöld teljesítmény értékelésének egyes fő elemei” – jelentette ki Nikolaos Milionis, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.
Az új KAP több feltételt szabott az uniós források megszerzéséhez, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot hagyott a tagállamoknak bizonyos szabályok alkalmazása terén.
Olyan ökorendszereket vezetett be, amelyek az éghajlat, a környezet és az állatjólét szempontjából előnyös gyakorlatokat jutalmazzák, és megerősítette a vidékfejlesztési intézkedéseket. Mind a KAP, mind az ökorendszerek esetében az előírások része volt, hogy a forrásoknak legalább egy minimális százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre kell fordítani: ez valamennyi tagállam esetében teljesült.
A számvevők megállapították azt is, hogy a KAP-tervek nincsenek kellően összhangban a zöld megállapodással, noha az utóbbi az Unió éghajlati és környezetvédelmi szakpolitikájának egyik fő eleme. A szabályok nem írják elő, hogy mezőgazdasági terveikben a tagállamok adjanak meg becslést arra nézve, hogy KAP-terveikkel hogyan járulnak hozzá a zöld megállapodás célértékeihez.
A számvevők szerint mérhető célértéknek csak a biogazdálkodással művelt földterületek növekedése tekinthető,
és úgy tűnik, hogy a zöld megállapodásban 2030-ra kitűzött megfelelő célértéket nagyon nehéz lesz teljesíteni. Elemzésük tanúsága szerint a zöld megállapodás célértékeinek teljesülése nagymértékben a KAP-on kívül tervezett intézkedésektől függ.
A számvevők hangsúlyozzák továbbá: a KAP zöld teljesítményének ellenőrzésére szolgáló nyomonkövetési keretet ugyan egyszerűsítették, de abból kulcsfontosságú elemek hiányoznak. Ezért javaslatuk szerint a keretet meg kell erősíteni, különösen az előrehaladás mérésére szolgáló egyértelmű célértékek és eredménymutatók meghatározásával.
Alapvetően alakítanák át az uniós agrártámogatási rendszert, Brüsszel háborút indít az állattartás ellen
Egy jelentés javasolja a földalapú támogatások megszüntetését, és az európai húsfogyasztást is visszaszorítaná. Bár ezek a javaslatok nem kötelező érvényűek, vélhetően befolyásolják majd a következő Európai Bizottság munkáját, borítékolva a heves vitákat az európai mezőgazdaság jövőjéről Brüsszelben. Különösen azért, mert az agrártámogatások jelentik az uniós költségvetés legnagyobb tételét.
