Kína évtizedek óta fontos és megbízható beszállítója az európai iparágak kritikus alapanyagainak. De mennyire lennének sebezhetőek a cégek, ha ez hirtelen megszűnne? – vizsgálta meg a kérdést az Európai Központi Bank (EKB) elemzése.

Kína az EU ipara számára a külföldi kritikus alapanyagok (FCI) legfontosabb szállítója. Adódik a kérdés, hogy mi lenne, ha ez a forrás hirtelen elapadna? Az EKB egy makrogazdasági modell, valamint vállalati szintű vámadatok kombinálásával vizsgálta meg a kérdést öt euróövezeti tagországra nézve.

A kritikus alapanyagok 30 százalékát Kína exportálja az EU-ba

Az FCI-k olyan termékek, amelyeket az európai cégek jellemzően nem tudnak maguk biztosítani, vagy amelyek előállítását kiszervezték. Az ilyen behozatal akkor tekinthető kritikusnak az EU számára, ha az alapanyagok nehezen helyettesíthetők, csúcstechnológiai termékek és-vagy a zöld átmenet szempontjából létfontosságú tételek. Az Európai Bizottság több száz ilyen alapanyagot sorol fel, köztük olyan stratégiai fontosságú termékeket, mint a mikrocsipek, turbinaalkatrészek, optikai berendezések vagy a gyógyszerek és az elektromos autók akkumulátorainak előállításához szükséges vegyi alapanyagok.

Az FCI-k az EU importjának 17 százalékát teszik ki.

Az országszintű kereskedelmi adatok szerint 2022-ben az EU által az EU-n kívüli országokból behozott FCI-k egyharmada származott Kínából származott. Az EU számára az FCI-k geopolitikailag távoli beszállítói között Oroszország és például Hongkong is szerepel.

A nagyvállalatok sínylenék meg a legjobban a kritikus import kiesését

Az EKB öt uniós ország – Belgium, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia – vállalati szintű adatainak felhasználásával vizsgálta meg a külföldi ellátási kockázatokat. A kutatásban figyelembe vették a Kínával szövetséges országokból származó import hatását is.

Az elemzés alapforgatókönyve szerint tegyük fel, hogy hirtelen a felére esik vissza a Kínából és szövetségeseitől importált kritikus alapanyag volumene.

Ez a szcenárió feltételezi, hogy a vállalatok rövid távon nem tudják helyettesíteni ezeket az inputokat.

A központi bank elemzése szerint egy ilyen mértékű ellátási zavar rövid távon a feldolgozóipari hozzáadott érték

2,0 százalékos csökkenését eredményezné Belgiumban,
2,5 százalékot Franciaországban,
2,9 százalékot Spanyolországban és
3,1 százalékot Olaszországban, illetve Szlovéniában.

A hozzáadott érték csökkenésének túlnyomó része, 75 százaléka a nagyvállalatokhoz köthető, ezek a leginkább kitettek a kritikus alapanyagok importjának esetleges elmaradása szempontjából.

Milyen különbségek vannak ágazatonként és régiónként?

A szimulált hatás rendkívül heterogén az egyes ágazatokban. Az elektromos berendezések ipara tűnik ki a leginkább érintett szektornak, ahol a hozzáadottérték-csökkenés mediánja az egyes országokban mintegy 7 százalék, ami több mint kétszerese a hozzáadottérték-csökkenés általános mediánjának, amely kevesebb mint 3 százalék.

A mediánnál nagyobb mértékű visszaesés lenne tapasztalható a vegyiparban, a fémiparban, a gépiparban, valamint az elektronikai iparban.

Ez az öt szektor együttesen a feldolgozóipari hozzáadott érték közel egyharmadát adja a vizsgált országokban.

Az EKB tanulmánya összefoglalóként megállapítja, hogy a kritikus inputok zavarainak kitett vállalatok azonosítása kulcsfontosságú a politikai döntéshozók számára, hogy jobban fel tudjanak készülni a növekedésre és az árstabilitásra potenciálisan kiható, közelgő sokkokra. A külföldi függőségeknek való kitettség mélyebb, részletesebb megértése segítene abban, hogy pontosan meghatározzák: hol és milyen mértékben alakulhatnak ki az infláció növekedését előidéző helyzetek, továbbá alapvető fontosságú a hatékonyabb iparpolitikák kialakításában, az ellátási láncok ellenálló képességének megerősítésében.

A kínai kritikus import kiesése hazavágná az európai feldolgozóipart