
Ész nélkül költekezik és egyre gyorsabban eladósodik az egész világ
A világ teljes államadóssága az idén először várhatóan meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt, és gyorsabban nőhet az előrejelzettnél, mert a politikai hangulat a magasabb kiadásoknak kedvez, a lassú növekedés pedig felerősíti a hitelfelvételi igényeket és költségeket – közölte kedden a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Az IMF Fiscal Monitor című jelentése szerint a globális államadósság 2024 végére eléri a globális bruttó hazai termék 93 százalékát, 2030-ra pedig megközelíti a 100 százalékot –
ez meghaladná a koronavírus-járvány során elért 99 százalékos csúcsot,
és 10 százalékponttal magasabb lenne a pandémia előtti utolsó teljes évhez, 2019-hez képest is, mielőtt a világjárvány felpörgette a kormányzati kiadásokat.
Ész nélkül költekezik az Egyesült Államok
Az IMF és a Világbank washingtoni éves ülései előtt egy héttel közzétett jelentés szerint azonban a jövőbeli adósságszintek jóval magasabbak is lehetnek, többek között a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak a nagyobb költekezési vágya miatt.
Az amerikai államadósság meghaladja a 35 ezermilliárd dollárt, ami fejenként 105 880 dollárt jelent, és a GDP 122,3 százaléka. A hiteltörlesztés viszi el a szövetségi kiadások 14 százalékát, a költségvetési hiány pedig folyamatosan nő, a Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint a 2024-es pénzügyi évben elérte az 1800 milliárd dollárt, ami a GDP 6,5 százaléka. (Egy dollár 368 forint.)
Az IMF aggódik a két amerikai elnökjelölt kampányígéretei miatt is, mert jócskán megnyomnák a deficitet . Donald Trump tervezett adócsökkentései tíz év alatt 7500 milliárd dollár új adósság felvételével járnának a fiskális kérdésekkel foglalkozó, pártfüggetlen Committee for a Responsible Federal Budget (CRFB) becslései szerint. Ez a kétszerese annak az összegnek, amit Kamala Harris terveinek a megvalósítása igényelne.
Világszerte nő a kiadási nyomás
A költségvetési politika bizonytalansága nőtt, a zöldátmenet, a népesség elöregedése, a biztonsági aggályok és a régóta fennálló fejlesztési kihívások kezelésére irányuló kiadási nyomás növekszik
– idézte a Reuters a jelentést.

Tovább növelheti az adósságot a gyenge gazdasági növekedés, a szigorúbb finanszírozási feltételek és a nagyobb költségvetési és monetáris politikai bizonytalanság a fontos gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában. Az adósságválság küszöbén állnak azonban a legszegényebb államok is.
A jelentés tartalmaz egy „súlyosan kedvezőtlen forgatókönyvet”, amely ezeket a tényezőket is magában foglalja, és amely szerint a globális államadósság mindössze három éven belül elérheti a GDP 115 százalékát, ami 20 százalékponttal magasabb az előre jelzettnél.
Most lenne a megfelelő alkalom a költségvetési konszolidációra
Az IMF további költségvetési konszolidációt szorgalmaz, amire ráadásul megfelelő alkalmat kínál a szilárd növekedéssel és alacsony munkanélküliséggel jellemezhető környezet.
A jelenlegi erőfeszítések ugyanis nem elegendők az adósság csökkentéséhez vagy stabilizálásához,
mert 2023 és 2029 között átlagosan csak évente a GDP 1 százalékát teszik ki.
A cél eléréséhez 3,8 százalékos kumulatív szigorításra lenne szükség, de még ennél is lényegesen nagyobb mértékűre az Egyesült Államokban, Kínában és más olyan országokban, ahol az előrejelzések szerint a GDP nem stabilizálódik.

A jelentés szerint költségesek lesznek a következmények az olyan országok számára, ahol az előrejelzések szerint tovább nő az adósság. Ilyen az Egyesült Államok mellett többek között Brazília, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Dél-Afrika.
Nagyobb korrekcióra lesz szükség
„A kiigazítás elhalasztása csak azt jelenti, hogy végül nagyobb korrekcióra lesz szükség, és a várakozás kockázatos is lehet, mert a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas adósság és a hiteles költségvetési tervek hiánya kedvezőtlen piaci reakciókat válthat ki, és korlátozhatja az országok mozgásterét a jövőbeli sokkok kezelésére” – figyelmeztetett Era Dabla-Norris, az IMF költségvetési ügyekért felelős igazgatóhelyettese.
Emlékeztetett, hogy az állami beruházások vagy a szociális kiadások csökkentése sokkal nagyobb negatív hatást gyakorol a növekedésre, mint a rosszul célzott, például az üzemanyagra fordított támogatások.
Dabla-Norris szerint egyes országoknak van lehetőségük az adóalapjuk kiszélesítésére és az adóbeszedés hatékonyságának javítására, míg mások a tőkenyereség és a jövedelem hatékonyabb megadóztatásával progresszívebbé tehetik adórendszerüket.
Ajánlott videók




