Amerikai elnökválasztás: ugrásra készen várják a piacok az eredményt – erre kell készülni

A Donald Trump és Kamala Harris közötti szoros verseny az amerikai elnökválasztási kampányban folyamatosan a menedékeszközök felé tereli a politikai kockázatokat kerülő befektetőket, ám ez a stratégia sem garantáltan rizikómentes, mivel csak a jelöltek elképzeléseinek fő vonala ismert, a végrehajtás mikéntje még zsákbamacska.

Tetőfokára hágott a hangulat az amerikai elnökválasztás finisében

A globális részvénypiacokon kedden, a szavazás napján fokozott volatilitás várható, amely hasonló lehet a Brexit-szavazás és a 2016-os amerikai választások idején tapasztalt reakciókhoz. Utóbbi alkalommal a választás előtt jobbára eladtak, de Trump győzelmi beszéde után gyorsan talpra álltak a piacok – írja az Euronews.

A mérvadóként elfogadott CBOE (Chicago Board Options Exchange) volatilitási index, a fedezeti kockázatok standard mérőszáma a magasabb kockázati prémiumok miatt októberben 35 százalékkal ugrott meg, miközben a főbb globális indexek, mint például 

• az S&P 500, 
• az Euro Stoxx 600, 
• vagy az ausztrál ASX 200 

az elmúlt két héten 2-3 százalékkal gyengültek.

A tőzsdék a következő öt kereskedési napra 2-3 százalék közötti volatilitást áraznak ezekre az indexekre, azaz a részvénypiacok a jövő héten ledolgozhatják veszteségeiket, főként ha nem lesz újraszámlálás vagy bármilyen, további bizonytalanságot okozó fejlemény – mondta a portálnak Michael Brown, a londoni Pepperstone befektetési cég vezető stratégája, aki szerint a volatilitást elsősorban nem is egyik vagy másik jelölt győzelmi esélyei, hanem maga a bizonytalanság okozza.

Hosszú távon ugyanakkor a részvények Trump elnöksége alatt nyomás alá kerülhetnek, ha meghirdetett politikája, például a magas védővámok kivetése a kínai vagy akár európai termékekre életbe lép. Meredeken estek az árfolyamok 2018-ban is, az amerikai–kínai kereskedelmi háború idején, és egészen addig nem következett be a fordulat, amíg az Egyesült Államok jegybankja, a Fed 2019-ben nem állt bele a kamatcsökkentésbe.

Harris győzelme esetén a portál stabilabb gazdasági kilátásokkal számol.

De mit is akarnak az amerikai elnökválasztás jelöltjei?

Trump egyébként vállalati adócsökkentést ígér a jelenlegi 21-ről 15 százalékra, míg Harris megemelné azt 28 százalékra, ami szintén csökkentés, mert jövő tavasszal az adó mértéke amúgy visszaugrana 35 százalék környékére, amikor a még Trump által bevezetett adócsökkentési törvény kifutna – írja az Erste.

Rövid távon Harris tervei inkább visszafogják a gazdasági növekedést, amelynek köszönhetően erőteljes lehet a Fed kamatcsökkentése, míg Trump ígéretei nagyobb mértékben növelik a hiányt és gazdaság élénkítéssel járnak. Az utóbbi esetben a Fed visszafoghatja kamatcsökkentési terveit, s ez a magasabb kamatpálya épült be az elmúlt időszakban a hosszú hozamokba.

Trump tehát erősebb, míg Harris gyengébb dollárt hozna, utóbbi a jelenleg szenvedő forinton is segítene. A republikánus jelölt esetében az eddig átlagosan 3,4 százalékra rugó vámtarifák 10 százalékra, a a kínai gépjárműveké pedig 100 százalékra nőnének.

Az inflációcsökkentő törvény (IRA) esetében pedig a zöld beruházásokra eddig el nem költött pénzeket befagyasztaná.

Az amerikai kötvénypiac már lefordult

A Fed jelentős mértékű, szeptemberi kamatcsökkentését követően a kötvények drágulni, azaz a hozamok csökkenni kezdtek. A piac azonban azóta visszafogta a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozásait, és a hozamok újra emelkedtek, miközben beadták a kötvényeket.

A fordulatban döntő szerepet játszott, hogy a szeptemberi munkaerőpiaci adatok a vártnál nagyobb erőt mutattak, ami a további monetáris lazítást lassíthatja. Amellett Trump potenciális győzelme is felfelé tolta az amerikai kincstárjegyek hozamát, mivel elemzők szerint politikája növelheti a költségvetési hiányt és így fokozhatja az inflációt. Hasonló hatással járhat egyébként Harris diadala is, hiszen az ő célkitűzései is megdézsmálhatják a szövetségi büdzsét, ha kisebb mértékben is.

Az államkötvények szempontjából a legkiegyensúlyozottabb helyzetet egy megosztott kongresszus – azaz ellentétes többségű képviselőház és szenátus – lehetne, amely megfékezhetné a túlzott állami kiadásokat és enyhítheti az inflációs nyomást, bárki is nyeri az elnökválasztást.

Az Erste szerint is csont nélkül csak akkor tudnának megvalósulni az elnökjelöltek ígéretei, ha a majdani „elnök emberei” uralnák mind a szenátust, mind a képviselőházat.

Az előbbiben a demokraták nagy valószínűséggel elveszítik a többségüket. Még ha a billegő Ohio államot a demokraták szerzik is meg, a republikánusok akkor is a 100-ból valószínűleg 51 szavazattal rendelkeznek majd a „felsőházban”. Mégpedig úgy, hogy két független szenátora is lesz a plénumnak.

A képviselőházban, ahol mind a 435 képviselőt újraválasztják, jelenleg döntetlenre áll a meccs 207-207 viszonylag biztos és 21 bizonytalan befutóval. Szóval „akármi” is lehet az eredmény.

Ebből a felállásból pedig az következik, hogy akár a teljes republikánus fölény is összejöhet. Azaz ők adhatják az elnököt, a szenátusi és a képviselőházi többséget is. Ez pedig megteremthetné komolyabb változtatások lehetőségét. S persze lehet vegyes is a kongresszus, ami szűkítené az elnök mozgásterét. Kisebb valószínűséggel – de nem a lehetetlen kategóriában – a teljes fölény beüthet a demokraták oldalán is.

Mivel az elmúlt hetekben inkább Trump és a republikánusok győzelme volt valószínűbb, ezért az ennek megfelelő pozíciók épültek ki, elsősorban a kötvénypiacon – teszi hozzá az Erste. Ezért egy estleges Harris-siker esetén komolyabb visszarendeződést is láthatnánk. Trump győzelme esetén pedig, a hozamok emelkedésében talán már limitált mozgást, de ez is függ a kongresszus összetételétől.