Megdöbbentő, de német katonai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy támadás esetén Németország csak néhány napig tudná megvédeni magát. Az évtizedes költségvetési megszorítások nyomot hagytak az ország hadseregén. A február 23-án tartandó szövetségi választások előtt óriási a vita a német védelmi költségvetésről – írja a Deutsche Welle.
Olaf Scholz, a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárja úgy véli, hogy a Bundeswehr lassan talpra áll – mégpedig az ő politikájának köszönhetően. Scholz közvetlenül az Ukrajna elleni 2022. februári orosz támadás után 100 milliárd euró pótlólagos forrást különített el a Bundeswehr számára. Scholz szerint a különalap „nagy siker” volt. Kampánykörútján további katonai beruházásokat ígért. Ezt azonban a többi párt is megígérte, így kénytelen volt hangsúlyozni, hogy pártja nem a szociális kiadások rovására növelné a védelmi kiadásokat.
Tavaly Németország védelmi költségvetése valamivel kevesebb mint 52 milliárd euró volt. Ehhez jött hozzá mintegy 20 milliárd euró a különalapból. A kormány e mellett jelentős összegekkel támogatta Ukrajnát is. Így összességében 90,6 milliárd eurót költött Németország védelmi kiadásokra. Ezzel elérte a nagyon hosszú ideje nem teljesített NATO vállalást, a 2 százalékos GDP arányos rátát.
A német védelmi miniszter, a szociáldemokrata Boris Pistorius (SPD) szerint a különalapot 2027 végéig kifizetik: F-35A lopakodó vadászrepülőgépekre; harci helikopterekre; gyalogsági harcjárművekre; tengeri felderítő repülőgépekre; fregattokra és Patriot rakétavédelmi rendszerekre – vagyis számos drága fegyverrendszerre költenek.
Egyelőre nem világos, hogy mi fog történni, ha a különalapot teljes egészében elköltik, de valószínű, hogy ez még a februári választások előtt megtörténik. A 2025-ös költségvetést még nem hagyták jóvá, mivel a kormánykoalíció 2024 novemberében összeomlott. A költségvetési tervezetben összesen 53,25 milliárd eurót irányoztak elő a Bundeswehr számára – ez mintegy 1,2 milliárd euróval több, mint 2024-ben.
Pistorius a költségvetési vita során ugyan sokkal többet követelt, de nem tudta meggyőzni minisztertársait. Ha Németország középtávon a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat akar elérni, akkor évente 28-30 milliárd euróval többet kell a költségvetésbe beterveznie.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) konzervatív tömbje egyetért ezekkel a becslésekkel. A CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz december elején a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek a jövőben „évente legalább 80 milliárd euróra” lesz szüksége.
Ez hatalmas erőfeszítés lesz, és új költségvetési prioritások nélkül nem lesz lehetséges
– tette hozzá. Merz azonban hangsúlyozta azt is, hogy ezt a növekedést nem akarja új adósságból finanszírozni. Továbbá kiemelte, hogy pártja „a NATO 2 százalékos célját alsó, nem pedig felső határnak tekinti”.
Németországban szinte senki sem osztja Donald Trump amerikai elnök azon nézetét, hogy minden NATO-tagállamnak a gazdasági teljesítménye 5 százalékát kellene védelmi célokra költenie, a Bundeswehr a szokásosnál is hangsúlyosabb szerepet játszik a rendkívül rövid németországi választási kampányban. Úgy tűnik, mintha a politikusok azon versenyeznének, hogy a legmagasabb védelmi költségvetési számot hirdessék meg.
Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek csúcsjelöltje szerint a következő években a GDP mintegy 3,5 százalékát kell a védelemre költeni. A Zöldek választási programja szerint a finanszírozásnak nem a jelenlegi költségvetésből kellene származnia, inkább: „középtávon magasabb hitelfelvétel révén is”.
A jelenlegi költségvetési helyzetet tekintve ez az összeg irreálisnak tűnik. Egy dolog azonban világos: a koalíciós tárgyalások egyik vitás pontja minden bizonnyal az lesz, hogy miből finanszírozzák a Bundeswehrt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.