Európa nyúlja le a nyugati csúcstech tehetségeket? Nem, Kína – csip- és MI-háború új fronton
Az Egyesült Államok és nyugati, ázsiai szövetségesei megnehezítik Kínának az érzékeny technológiákhoz való hozzáférést, ezért számos kínai vállalat úgy próbál előbbre jutni, hogy elcsábítja a legjobb mérnököket a fejlett félvezetők és a mesterséges intelligencia (MI) területén.
A Huawei 2021 óta több tucat mérnököt vett fel, akik csipgyártó berendezéseket készítő vállalatoknál dolgoztak, például a holland ASML-nél. Német mérnökök szerint a távol-keleti cég háromszor nagyobb fizetést ajánlott, bár ők a kínai vállalati kultúrába való beilleszkedéssel kapcsolatos aggályok miatt elutasították az ajánlatot.
A külföldi tehetségek megszerzése értékes rövidítésnek számít a kínai cégeknek, mivel a tapasztalataikat nem lehet lemásolni vagy ipari kémkedéssel megkaparintani. Bár az érintett amerikai, európai, japán, dél-koreai és tajvani vállalkozások jobban figyelnek a jelenségre, nehéz ellene fellépni.
Ugyanis az alkalmazottak toborzása és magasabb fizetségekkel való elcsábítása nem illegális, ráadásul a világon minden cég vadászik a megbízható munkaerőre. Peking a lap kérdéseire közölte: a kínai vállalatok módszere semmiben sem különbözik a nyugati vállalkozások stratégiájától.
Sok öreg helyett sok bevándorló kell a versenyképes EU-hoz? – a számok mást mutatnak
Az idei amerikai és európai voksoláson is azt a választ adták az egyik legfűtöttebb kérdésre az urnáknál: nem a fiatal migránsok segítségével kell úrrá lenni a súlyosbodó demográfiai problémákon. A technológia nem javult, a migráció felerősödött, az európai versenyképességi bajok azonban szaporodtak – erről tanúskodnak a számok, bár a demográfiai probléma létező fájdalom.
Nem feltétlenül kell toborzás, van természetes út is
Előfordul, hogy a tehetségeket nem toborozzák, hanem maguktól távoznak: egy kínai mérnök például évekkel ezelőtt távozott ASML-től, majd később egy rivális céget alapított Kínában. A férfi jól ismerte a holland vállalat szoftvereit és módszereit.
Ugyan számos kormány már korlátozta a Kínával való tudományos és üzleti partnerségeket, az Egyesült Államok pedig egyre durvább gazdasági és technológia háborút vív a világ második legnépesebb országa ellen, a mérnökök toborzása ellen képtelenség fellépni.
Ráadásul a módszernek vannak eredményei: a Huawei kezdetben megszenvedte az amerikai szankciókat, azonban a cég idén nyáron mindenkit meglepett, amikor kiderült, hogy helyben készült alkatrészekkel semlegesítette a büntetőintézkedéseket. Ebben a tehetségek elcsábítása is szerepet játszott.
Figyelmeztetett a Microsoft vezére: a kínai technológia előzi az amerikait
Brad Smith szerint a Nyugatnak nem szabad azt feltételeznie, hogy Kína lemarad az Egyesült Államok és Európa mögött a technológiai fejlesztések terén: a távol-keleti ország sok tekintetben közel áll, sőt, felzárkózott a technológia terén. Ezért az amerikai és az európai gazdaságoknak együtt kellene működniük, hogy előnyt szerezzenek.
