A legújabb kínai korlátozás értelmében a grafit exportőreinek december elsejétől a kereskedelmi minisztériumtól kell engedélyt kérniük, ha folytatni kívánják a tevékenységüket, és ezen folyamat alatt a vásárlóikat is meg kell nevezniük, ahogy azt is, hogy azok mire használnák a fémeket. Peking a nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva hozta meg az intézkedést és hangsúlyozta, hogy a lépés nem irányul egyetlen ország ellen – írja a Bloomberg.

Flags,Of,Usa,And,China,Painted,On,Two,Fists,On
A világ két legnagyobb gazdasága között egyre hűvösebbek a kapcsolatok.
Fotó: Shutterstock

A grafit az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevője: minden egyes jármű átlagosan 50-100 kg grafitot használ fel az akkumulátor anódjaihoz, ami duplája a villanyautó-akkumulátorban lévő lítiumhoz képest. Kína a készletek mintegy 22 százalékát birtokolja, egyben uralja az anyag globális ellátási láncát: a világ grafittermelésének több mint 90 százalékát dolgozza fel.

A bányászott grafit fosszilis anyag, de létezik szintetikus változata is, ami az olajipar melléktermékéből származik. A világ második legnépesebb országa ezt is uralja, a mesterséges változat kínai exportja idén az első kilenc hónapjában 45 százalékkal nőtt éves szinten és elérte 424 706 tonnát. A vámadatok szerint a kínai grafit legfőbb vásárlói közé Japán, az Egyesült Államok, India és Dél-Korea tartoznak.

Fokozódik az amerikai–kínai gazdasági háború

Az amerikai–kínai kereskedelmi, gazdasági és technológiai háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, majd Joe Biden alatt tovább eszkalálódott. Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. 

Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Júliusban pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium kivitelét korlátozta. A gallium és a germánium fontos összetevője a napelemeknek és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást, és összezavarja a csipellátási láncokat.

Az intézkedés miatt augusztusban megszűnt a két ritkaföldfém exportja. Szeptemberben a távol-keleti ország betiltotta az iPhone-ok használatát az állami szférában dolgozóknak. Néhány napja Washington tovább szigorította a csipipari szankciókat, miután kiderült, hogy Kína minden szankció ellenére képes 7 nanométeres félvezetőket gyártani. A legújabb amerikai lépésre válaszul születhetett a grafitexport korlátozása.

Nagyot bukhatnak a német autógyártók, ha kirobban az Európa–Kína kereskedelmi háború

A német autóipar attól tart, hogy Peking büntetőintézkedéseket vezet be az európai autógyártók ellen, miután Ursula von der Leyen bejelentette: az Európai Bizottság (EB) szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel kapcsolatban. Az EB elnöke szerint a kínai cégek hatalmas állami támogatások miatt tudják mesterségesen alacsony áron értékesíteni az autókat. Ezt azonban a távol-keleti óriás aligha hagyná válasz nélkül.