Nem csak a magyarok nem költenek eleget: az európaiak teljesen összezavarják a közgazdászokat

Egyre nagyobb megtakarításokon kotlanak az európai családok ahelyett, hogy fogyasztással segítenék felpörgetni a kontinens gazdaságát, amely egyre jobban lemarad az amerikai mögött. A viselkedésük teljesen összezavarja a közgazdászokat, akik egyelőre nem tudják, tartós jelenségről van-e szó, de ha igen, akkor az nem sok jót ígér.

A megtakarítások ilyen mértékű növekedése ugyanis olyan időszakban tapasztalható, amikor a jövedelmek gyorsabban emelkednek, mint az elmúlt években bármikor, így a jelenség teljes mértékben ellentmond a fogyasztói magatartásról szóló tankönyvi bölcsességnek, és egyeseket arra késztet, hogy megkérdőjelezzék, nem következett-e be olyan paradigmaváltás, amely káros lehet Európa jövőbeli növekedésére nézve.

Tartós vagy ideiglenes jelenség a megtakarítás?

A közgazdászok egy része úgy gondolja, az élet hamarosan visszatér a normális kerékvágásba, mások azonban tartósabb változásról tartanak.

A megtakarítások értéke magasabb, mint a koronavírus-járvány csúcsa idején, és a felszabadításuk gyors gazdasági növekedéshez vezetne. Ehelyett az történik, hogy a vállalatok az alacsony kereslet miatt elbocsátásokra kényszerülnek, ami tovább csökkenti a fogyasztást és 

Az euróövezeti háztartások a második negyedévben a rendelkezésre álló jövedelmük 15,7 százalékát tették félre, ami jóval a világjárvány előtti 12 százalék körüli szint felett van, és az arány az elmúlt két évben emelkedő tendenciát mutat. Az Európai Unióban a fogyasztás csupán 0,1 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában, a befektetések aránya folyamatosan esik vissza.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban az idén csökkennek a megtakarítások, mert egyre nő a fogyasztói bizalom.

„Amikor a jövőbeli gazdasági aktivitás kilátásaira gondolok, akkor a fogyasztói magatartás a legfontosabb” – nyilatkozta a Reutersnek Catherine Mann, a Bank of England Monetáris Politikai Bizottságának tagja. „A fogyasztás alakulása határozza meg ugyanis az üzleti beruházásokét, a költségvetését és így tovább” – magyarázta.

Tanultak a pandémiából

Azok szerint, akik tartós változást látnak, az európaiak számára a legfontosabb tartalékot képezni és vagyont gyűjteni a pandémia okozta súlyos infláció után. Komoly gondot jelent az is, hogy mindenhol magasak még mindig a kamatok, így a lakosság adósságterhei is.

Az európaiakat emellett aggasztja az ukrajnai háború, a volatilis energiaárak, az amerikai elnökválasztás végkimenetele, a közel-keleti válság és a recesszió is, amely további álláshelyek levesztéséhez vezethet.

így a magas betéti kamatok miatt inkább a bankban tartják a pénzüket. Nagyobb óvatosságra készteti őket a klímaváltozás, a népesség elöregedése és a deglobalizáció is, ami bizonytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá teszi a jövőt.

Bár hosszú távú következtetést nem lehet levonni belőle, érdekes eredménnyel zárult a német bankszövetség minapi felmérése, amelyben arról kérdezték az embereket, mit tennének, ha váratlanul kapnának ötszáz eurót (200 ezer forintot). A többség válasza: félretenném.

Vannak azért biztató jelek

Van azonban ok a némi optimizmusra. Csökkennek a kamatok, a betétiek is, ami bátoríthatja a fogyasztást, az inflációs ráta is nagyrészt visszatért két százalékra.

„Fokozatosan javul a fogyasztói bizalom, és ez jelezheti, hogy a megtakarítási ráta elérheti a csúcspontját” – véli Martin Kazaks, az Európai Központi Bank (EKB) szakpolitikusa. „Ez korai jele lehet annak, hogy a fogyasztás megfordulhat és a fellendülés motorja lehet.”

Valóban, az euróövezet gazdasága a harmadik negyedévben meglepetésre nőtt, nagyrészt a magánfogyasztásnak köszönhetően, amely ugyan továbbra is gyenge maradt, de talán elérte a mélypontját. Ráadásul a munkaerőpiac továbbra is rugalmas.

„Lehetséges, hogy a cégek a fellendülés hiányában elkezdik csökkenteni a munkaerő létszámát, de ez már megtörtént volna, mivel két éve szinte stagnál a gazdaság” – emlékeztetett Pierre Wunsch, a belga jegybank elnöke.

„A cégek még mindig nehezen tudják betölteni az üres álláshelyeket, és az emberek, különösen a szakképzettek, viszonylag könnyen találnak munkát” – tette hozzá. „2025-ben fellendüléssel számolok, és nem zárnám ki, hogy az a vártnál is jobb lesz, ahogy az emberek hozzászoknak a magasabb reáljövedelem-növekedéshez.”