A nagy aranytartalékoló országok, orosz háborús fenyegetések – ezek voltak a legolvasottabb külföldi hírek 2024 novemberében.
Ahogyan az lenni szokott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos híreket szívesen olvasták, kiváltképp ha egy újfajta fegyver bevetéséről van benne szó
Dnyiprói rakétatámadás: ez már Európának szólt
A Moszkva által bevetett hiperszonikus rakétán szerencsére nem volt atomrobbanófej.
Fotó: AFP
Az orosz szuperfegyver bevetésével Putyin erős üzenetet küldött Európának. Az orosz védelmi minisztérium közleménye a korábbinál élesebb fényt vet a történtekre.
Az üzenet, amely a hiperszonikus eszközzel végre hajtott támadásban fejeződött ki már csak azért is Európának szólt, mert a rakéta el sem tudott volna repülni Amerikáig.
Putyinnak, a parancskiadónak esze ágában sem volt megriasztani Donald Trump megválasztott amerikai elnököt.
Csak Kijev mellett Brüsszel, Párizs, London és mindenképpen Berlin érezhette magát ilyen sajátos módon „megszólítva”.
Ezek az országok birtokolják a legnagyobb aranytartalékot – így áll Magyarország a versenyben
A Magyar Nemzeti Bank 2018 többször döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, így Magyarország Ausztria kivételével az összes szomszédját előzi aranytartalék terén.
Fotó: Shutterstock
A világ legnagyobb készletével az Egyesült Államok rendelkezik.
Az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával (8133 tonna), Németország a második 3352,6 tonnával, míg a harmadik Olaszország 2451,8 tonnával. A dél-európai országot Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna) és Kína (2191,5 tonna) követi.
Nyugati szomszédunkat Görögország (114,3 tonna), Magyarország (110 tonna) és Románia (103,6 tonna) követi. Magyarország Ausztria kivételével az összes szomszédját előzi aranytartalék terén, Szlovákia például 31,7 tonnát birtokol, míg Szerbia 38,7 tonnát, Horvátország pedig nem rendelkezik egy grammal sem.
Hátborzongató figyelmeztetés Moszkvából: ez lesz, ha Ukrajna atomfegyvert kap
Amerikai és európai tisztségviselők állítólag azt javasolták, hogy adják vissza Kijevnek a nukleáris fegyvereket, Moszkva nem lelkesedik az ötletért.
Az atomfegyverek átadása Kijevnek a konfliktus ellenőrizetlen eszkalációjával járna – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyinak. Hozzátette:
a lépés aláásná a tömegpusztító fegyverek terjedését gátló törekvéseket.
Fotó: Getty Images
Mint ismert, a New York Times számolt be: egyes amerikai és európai tisztségviselők azt javasolják, hogy adják vissza Kijevnek azokat a nukleáris fegyvereket, amelyekről Ukrajna a Szovjetunió bukása és felbomlása után lemondott. Azt lap is megjegyezte, hogy ez nehezen kivitelezhető intézkedés lenne, ami súlyos következményekkel járna, nemcsak az orosz–ukrán háború kapcsán, hanem a globális politikát illetően is.
Újabb kínai óriás fektet be Magyarországon – legnagyobb európai gyára épül Kaposváron
A J-Star motorgyártó januárra tervezi a megnyitót. A kínai óriásberuházás 60 millió euróba kerül, és több száz munkahelyet teremtene a városban.
Az építkezés kiváló ütemben halad, hiszen a falak már állnak, és a belső szerelési munkákat végzik a dolgozók a 67-es út mellett található gyárban – írta a Sonline. Folyamatosan dolgoznak a nyugati ipari parkban a munkavállalók az új üzemcsarnok építésén, amelyben már jövő év elején megkezdheti a termelést a J-Star. A kínai cég
lineáris motorokat gyárt majd Kaposváron, amelyeket a tervek szerint a tengerentúlra exportálnak.
Az európai terjeszkedéssel fontos céljuk volt, hogy ne Kínából kelljen szállítaniuk, hanem egyenesen az öreg kontinensről érjék el partnereiket.
Kína decembertől odacsap a világnak: korlátozást vezet be
Kína korlátozza egy fontos fém, a volfrám exportját. Az elmúlt évtizedekben elárasztották a világpiacot olcsó szállítmányokkal a különlegesen kemény fémből – amelyet többek között fegyverek és félvezetők gyártására használnak –, és ellenőrzésük alá vonták az ellátási lánc 80 százalékát.
Fotó: Kallus György
A korlátozások azonban most nem töltik el aggodalommal a vásárlókat, mint a tavalyi intézkedések, amikor Peking hasonló döntést hozott a napelemek és a csipek gyártásához nélkülözhetetlen gallium és germánium, majd az elektromos autók akkumulátoraihoz elengedhetetlen grafit esetében.
Az élesedő amerikai–kínai politikai és kereskedelmi feszültség miatt ugyanis
ismét
megjelentek a versenytársak, hogy betöltsék a keletkező űrt.
Európai műanyaggyártás: sorra zárnak be az üzemek – gellert kapott az újrahasznosítás
Újabb feldolgozóipari ágazat kényszerül térdre a kontinensen, miközben a globális termelés növekedik. Az európai műanyagtermelés visszaesése pedig olyan környezetszennyező országoknak bővíti a piaci részesedését, mint Kína. Sorra zárnak be az európai műanyaggyárak, mivel
a vállalatok nem tudnak versenyezni a kontinenst elárasztó olcsó, külföldi termékekkel,
ez pedig a globális újrahasznosítás és a környezetvédelem számára is óriási visszaeséshez fog vezetni.
A Plastics Europe iparági szervezet adatai szerint 2023-ban 8,3 százalékkal csökkent a műanyaggyártás Európában. Legelterjedtebb és legbiztonságosabb formája, a mechanikai újrafeldolgozás pedig 2018 óta először csökkent a kereslet visszaesése miatt.
A csökkenés meredekebb volt a vártnál, ez pedig az egész európai iparra hatással lesz. A legnagyobb probléma ráadásul az, hogy a hazai vállalatoknak emiatt kevésbé fenntartható, külföldi importtól kell függeni – figyelmeztetett Virginia Janssens, a Plastics Europe ügyvezető igazgatója.
Az Európai Bizottság elismerte: ha nem akar fázni Európa, a magyar példát kell követni
Magyarország 2024-ben az öt feltöltési célérték mindegyikét hiánytalanul és határidő előtt teljesítette. Ha a többi európai tagállam jövőre nem akar gáz nélkül maradni, akkor ezt az ütemet kellene nekik is tartani. Meghatározták az európai gáztárolók jövő évi feltöltési célértékeit – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). Az Európai Bizottság a tagállamok közreműködésével rögzítette a 2025-ös töltöttségi célokat a földgázellátás biztonsága érdekében.
Az ukrán gáztranzit körüli bizonytalanságok miatt a téli és tavaszi célértékek Magyarország esetében is magasabbak az ideieknél.
Visszanyal a fagyi: jöhetnek kínai vállalatok az EU-ba – gyárakat és a technológiát is hozniuk kell
Brüsszel azt tervezi, hogy a tiszta technológiákra vonatkozó szigorúbb kereskedelmi rendszer részeként arra kényszeríti a kínai vállalatokat, hogy
uniós támogatásokért cserébe szellemi tulajdont adjanak át európai vállalkozásoknak.
A Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottság új kritériumokat vezetne be, amelyek megkövetelik a kínai vállalkozásoktól, hogy
a kontinens piacának eléréséhez helyi gyárakat kell felépíteniük;
az általuk használt technológiákat pedig meg kell osztaniuk az európai cégekkel.
A javaslat decemberben lépne életbe, párhuzamosan a Brüsszel által akkumulátorfejlesztésre kiírt egymilliárd eurós pályázattal, amelyhez a kínai gyártók csak ilyen feltételek mellett csatlakozhatnának.
Oroszország: percek alatt lebombázhatjuk Brüsszelt
A Nyugat egyre közelebb van ahhoz, hogy bekapcsolódjon az ukrajnai háborúba az orosz külügy szerint. Oroszország olyan rakétával rendelkezik, amely percek alatt eléri Brüsszelt és akár több száz kilotonna nukleáris anyagot is szállíthat.Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Fotó: Shutterstock
A jelzés nagyon világos és egyértelmű: fejezzék be. Ne tegyék ezt többé, ne lássák el Kijevet mindennel, amit csak akar, ne bátorítsák őket újabb katonai kalandokra, ezek túl veszélyesek – tette hozzá.
Nyugdíj: a csehek már meglépték, amit sok európai ország nem mert
Csehország hamarosan bevezetheti a magasabb nyugdíjkorhatárt. A kormány két évvel emelné a nyugdíjkorhatárt, miközben a dolgozó nyugdíjasoknak kevesebbet kellene adózniuk. A nyugdíjreformtervet a parlament alsóháza már megszavazta.A cseh parlament harmadik olvasatban elfogadta a Fiala-kabinet nyugdíjreform-tervezetét, amelynek értelmében a
jelenlegi, 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatár fokozatosan kitolódik 67 évre.
A nyugdíjreformról még a felsőháznak, a szenátusnak is szavaznia kell, ezt követően Petr Pavel államfő előzetesen megígérte, hogy aláírja a törvényt.
Ajánlott videók
Európai űrprogram: Elon Musk lemosta az egészet, Európa megint lemarad az USA mögött
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.