Dnyiprói rakétatámadás: ez már Európának szólt

Még mindig sok a homályos elem a november közepi dnyiprói rakétatámadás körül, noha az orosz védelmi minisztérium közleménye a korábbinál élesebb fényt vet a történtekre. Az üzenet, amely a hiperszonikus eszközzel végre hajtott támadásban fejeződött ki, Európának szólt. Az orosz rakéta el sem tudott volna repülni Amerikáig. Putyinnak, a parancskiadónak esze ágában sem volt megriasztani Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. 

Csak Kijev mellett Brüsszel, Párizs, London és mindenképpen Berlin érezhette magát ilyen sajátos módon „megszólítva”. Európa kezd eszmélni – igaz, sajátos módon –, lásd a román választás részeredményét. A Kremlhez közeli RIA Novosztyi elégedetten konstatálja, hogy a romániai elnökválasztásokban esélytelennek kikiáltott Calin Georgescu biztosan vezet (a leadott voksok csaknem 23 százalékával), akit a média tekintélyes része szélsőjobboldali euroszkeptikusnak, Putyin-barátnak nevez.

A most függetlenként indult Georgescu (62 éves egyetemi professzor, jó pár éves ENSZ-szakértői munkával a háta mögött) már gyakorlatilag győztesnek érezheti magát. Másodiknak a reformista Elena Lasconi futott be, ő lesz Georgescu ellenfele a meghatározó, következő fordulóban. 

– mondotta az Ukrajna-támogatását ellenző Georgescu. 

Amerikai aggodalmak

Sokan rágják most a körmüket – jelzi a Politico című brüsszeli lap, hogy ne válasszanak ilyen elnököt Kelet-Közép-Európa egyik meghatározó államában, az USA-val kiváltképpen szoros kapcsolatot tartó Romániában. 

Emellett Deveseluban működik 2016 óta az amerikai tengerészgyalogság által működtetett, a közép-hatótávolságú rakétákat elfogó tengeri rendszer szárazföldi variánsa (Aegis Ashore) Magyarország nagy részét is védő rakétaernyője. Amely most az oroszországi rakétáktól védené meg Nyugat-Európát. 

Kérdőjelek az orosz rakétával kapcsolatban

Ami ezeket a rettegett oroszországi fegyvereket illeti, egyértelmű, hogy közép-hatótávolságú (a papírforma szerint 5500 kilométerig használható) ballisztikus rakétát vetettek be az oroszok. Erre lehettek applikálva a robbanófej-egységek, amelyeknek a tartalma még mindig bizonytalan. Egy bizonyos: nem volt bennünk az alap-felszereltség, a nukleáris töltet. Hogy volt-e beléjük építve hagyományos robbanóanyag, továbbra sem világos. Mint ahogy az sem, miként pusztíthattak az egyik legnagyobb ukrán hadianyaggyárban? 

De a tömegük nem lehetett olyan nagy, hogy pusztán a mozgási (kinetikus) energiájukkal pusztítsák el Ukrajna egyik legnagyobb és legjelentősebb hadiipari gyárkomplexumát, a hozzá tartozó „Jangel” nevű kutatóintézettel együtt. A tulajdonképpeni műhelyek mélyen, több emelet mélységben a föld alá lettek telepítve. Hogy ennek ellenére a gyárkomplexum üzemképtelenné vált-e, arra nincs bizonyíték, mint ahogy az ellenkezőjére sem. 

Európa viszont aggódhat: kibontakozik Oroszország, Vlagyimir Putyin feltételezhető terve, hogy a legyengült, Ukrajnával, más problémákkal a vállán roskadozó EU-ra hibrid hadviselési eszközökkel csapást mér. Az eszközök egyike az Oresnyik közép-hatótávolságú stratégiai (hiperszonikus) rakétarendszerrel való fenyegetés, míg az Egyesült Államok viszonylagos biztonságban érezheti magát. 

Hibrid hadviselés és dezinformációs kampány

Putyin vélhetően tartósan meg akarja akadályozni, hogy a legtöbb NATO-tagállamot adó Nyugat-Európa komolyabb katonai, biztonsági vetélytársa legyen. Miközben érdekelt abban, hogy az oroszországi fosszilis energiaforrások ismét elérjék Nyugat-Európát. Erre Moszkvának van is esélye, mert egy esetleges orosz-amerikai kiegyezést követően Brüsszel és Berlin is kénytelen lesz leülni tárgyalni az oroszokkal. Ugyanis a mostani – első sorban Németországot sújtó – gazdasági hanyatlás fő okának sok nyugati közgazdász a „kettős csapdába” való besétálást tartja. 

• Németország gyakorlatilag egy időben állította le atomerőműveit 
• és fogta vissza drasztikusan az Oroszországból származó fosszilis (földgáz, kőolaj, szén) energia-hordozó behozatalt.   

Moszkva hibrid hadviselésének a részeként dezinformációs kampányt is indított. Ehhez sorolják egyes szakértők azt az első sorban Franciaországot, Párizst megcélzó híresztelést, hogy az ukrán bevándorlók terjesztették el a francia főváros szállodáiban az ágyi poloskákat. 

Hiányzó százmilliárdok

Évi százmilliárd eurót kellene felhajtania Nyugat-Európának a következő fél évtizedben, hogy úgy-ahogy szinten maradjon védelmi ipara, írja a Bruegel kutatóintézet.  Ez a pénz nagyságrendileg megegyezik az ukrajnai újjáépítés beruházás-szükségletével – feltételezve, hogy Ukrajna a mai formájában még létezni fog egy év múlva, amire senki nem venne mérget. Christopher G. Cavoli négycsillagos amerikai tábornok, a NATO legmagasabb rangú parancsnoka (SACEUR, aki beszél oroszul is) szerint Oroszország hadiipari kapacitásai meghaladják a teljes Nyugatét, beleértve az USA-t is.