Georgia szombaton elnököt választott, miközben folytatódnak a jelenlegi államfő által támogatott tiltakozások amiatt, hogy a kormány elfordult a Nyugattól és Oroszország felé fordul.
Az októberben vitatott parlamenti választásokon győztes, jelenleg a kormányzó Georgiai Álom párt törvényhozójaként tevékenykedő egykori labdarúgó, Mikheil Kavelashvili az egyetlen jelölt nagyrészt ceremoniális feladatokat jelentő tisztségre. Az elnököt – első ízben ebben a formában – egy 300 fős választási testület választja, amelybe a parlament összes képviselője beletartozik.
A központi választási bizottság elnöke szombat dél körül be is jelentette, hogy a testület megválasztotta az új elnököt.
A folyamat az elnök közvetlen választását megszüntető, idén hatályba lépett alkotmányos változások értelmében zajlik. A jelöltnek a testület szavazatainak kétharmadára van szüksége a győzelemhez, a beiktatása december 29-én várható.
Az 53 éves Kavelashvili Salome Zourabichvili helyére kerül, akinek a mandátuma lejár, miután 2018-ban a kormánypárt támogatásával megnyerte az elnökválasztást – később azonban politikai nézeteltérések miatt összevesztek. A Georgiai Álom által megnyert parlamenti választásokat a regnáló elnök illegitimnek ítélte, és támogatta az állítólagos szavazathamisítás miatti ellenzéki tiltakozásokat. Álláspontja szerint a szavazás „fordulópont”, amely eldönti, hogy a 4 milliós kaukázusi ország folytatja-e az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló erőfeszítéseit, vagy visszatér Oroszország befolyása alá.
A hónap elején a Bloomberg Televíziónak adott interjújában közölte, hogy tevékenységét továbbra is az alkotmány keretein belül folytatja, de hozzátette azt is, hogy „az egyetlen független és legitim intézmény maradt” Georgiában és továbbra is a „nemzet hangját” képviseli. Az Európa-párti ellenzéki törvényhozók bojkottálták az új parlamentet és így a választási testületet is.
A Georgiai Álom helyreállította az ország kapcsolatait Moszkvával. Milliárdos alapítója, Bidzina Ivanishvili szerint a Nyugat „globális háborús pártja”, és azt tervezi, hogy Grúziát konfliktusba sodorja Oroszországgal. A kormányellenes tiltakozások új lendületet kaptak, amikor a kormány a múlt hónap végén bejelentette, hogy négy évre felfüggeszti az uniós tagságról szóló tárgyalásokat. A közvélemény ezt úgy értelmezte, hogy az ország Oroszország felé fordul.
A politikát megelőzően Kavelashvili 1988-ban kezdte profi labdarúgó karrierjét, amely során
a Manchester City csatáraként, a nemzeti válogatottban és svájci klubokban is megfordult.
2022-ben társalapítója volt a Néphatalom nevű nyugatellenes frakciónak, bár annak törvényhozói 2024-ben a Georgiai Álom színeiben indultak a választáson.
A grúz fővárosban, Tbilisziben ezrek tüntettek a parlamenti választások eredménye ellen. A rohamrendőrök több alkalommal is feloszlatták az éjszakai tüntetéseket, és vízágyúkat, könnygázt és fizikai erőt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben. A tüntetők barikádokat építettek és tűzijátékokat dobáltak. Irakli Kobakhidze miniszterelnök a „radikálisokat és külföldi vezetőiket” tette felelőssé az erőszakért.
A rendőrség emellett szinte naponta tartóztat le tüntetőket, és razziákat tartottak az ellenzéki pártok székhelyein. A rendőrök az otthonukban és az utcán, a tüntetéseken kívül is őrizetbe vettek aktivistákat.
A tüntetők elleni erőszakos fellépés miatt az EU és az Egyesült Államok is elítélte a tüntetéseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.