Az orosz hírszerzés CIA-ügynökök ellen támad, a németek összeugrottak Kínával, nem kell a Rolex – a legolvasottabb külföldi hírek 2024 áprilisában

Ukrajnai háború: senki sincs biztonságban, feleségeik jelentik fel a sorozás elől bujkálókat

Az ukrán Hromadske hírportálnak a hadkiegészítők és a toborzóirodák dolgozói elmondták, hogy a mozgósítást elkerülőket leggyakrabban saját rokonaik, különösen a feleségek szokták feljelenteni, ezzel „oldva meg” a családi problémákat. Ez pedig a hadsereg megítélését is tovább rontja, amelyre Ukrajnában egyre többen tekintenek büntetőtestületként. A toborzók szerint a problémáért elsősorban maguk a hadköteles ukránok felelősek, akik elfelejtik időben megújítani a felmentéseiket, nem teljesítik az ehhez szükséges követelményeket vagy direkt megpróbálnak elmenekülni a hadsereg dolgozói elől. A hősi halál szerintük olcsóbb, mint a válóper. Oroszországhoz hasonlóan Ukrajnában is a családi problémák hidegvérű megoldásává vált a hadkötelesség.

Veszekedésbe fulladt Olaf Scholz kínai látogatása

Heves viták színesítették a Németország és legnagyobb kereskedelmi partnere közti tárgyalásokat áprilisban. Olaf Scholz egyenlő feltételeket követel, ám a kínai kormány szerint a vádak „álhíreken” alapulnak. Olaf Scholz német kancellár sanghaji látogatása során felszólította a kínai kormányt, hogy a tisztességes verseny fennmaradása érdekében csökkentse az agresszív támadásokat az európai piaccal szemben, és kezelje jobban a nyugati cégeket. A kínai tisztviselők szerint a német kritikák „álhíreken” és „hamis információkon” alapulnak, az EU-nak pedig nincs joga beleszólni az ország iparába.

Milliárdos lett egy tizenkilenc éves lány, vége Zuckerberg korának

Dollármilliárdos lett a Forbes legfrissebb listája szerint egy 19 éves, a brazíliai Florianópolisban élő lány. A milliárdosok is mások lettek, ahogy más lett a világ, már nincs 30 évnél fiatalabb a világon, aki maga gazdagodott meg. Megdőlt a rekord, egy 19 éves, Brazíliában élő lány a világ legfiatalabb dollármilliárdosa: Livia Voigt vagyona 1,1 milliárd (forintban mintegy 400 milliárd). Ha 26 esztendős nővérével, Dora Voight de Assisszal összefognak, ketten már dollármilliárdokat mozgathatnak meg. A Florianópolisban élő lánynak 2016-ban örököltek testvérével meghatározó részesedést a WEG óriásvállalatban, amiben nincs tisztsége. A 37 országot behálózó WEG árbevétele 2022-ben mintegy hatmilliárd dollár volt.

Történelmi eső mosta le a térképről Dubajt

Az Egyesült Arab Emírségekben másfél évnyi csapadékmennyiség esett le egy nap alatt. A kormány szerint az ország 75 éve nem tapasztalt ekkora esőzést. Dubaj-szerte házakat árasztott el, autókat sodort le az utakról és metróállomásokat öntött el a vízözön, amelyre a száraz Arab-félszigeten fekvő ország infrastruktúrája egyáltalán nem volt felkészülve. A heves esőzés a dubaji nemzetközi repülőtéren, a világ legforgalmasabb légikikötőjében is elakadásokat okozott, a kifutópályák és a terminálok alsó szintjei is víz alá kerültek. A csapadékkal párosuló vihar miatt egész nap villámlást lehetett tapasztalni országszerte, amelyek közül több is belecsapott a Burdzs Kalifába, a világ legmagasabb épületébe.

Összeesküvés-szerű vád, de komoly helyről: Oroszország irányított energiafegyverekkel támadja a CIA embereit

Oroszország legalább 2014 óta támadja az amerikai tisztviselőket és a hírszerző közösség tagjait, köztük a CIA-tiszteket is, irányított energiafegyverekkel, amelyek maradandó agykárosodást okoznak. A nyugati média a Havanna-szindrómaként ismert titokzatos egészségi állapotot az orosz katonai hírszerző ügynökség tagjaihoz kapcsolta. A GRU 29155-ös egysége állítólag irányított energiájú fegyvereket használt a tengerentúli amerikai kormányszemélyzet megtámadására. E fegyverek egészségügyi következményei maradandóak és bizonyos esetekben súlyosan legyengíthetnek.

Németország olyat tett, amire a második világháború óta nem volt példa

A német kormánykoalíció harcképes és önállóan is bevethető egységet küldött Litvániába állandó jelenlétre. A hadsereg a több ezer fős dandárral az Oroszország miatti megnövekedett biztonsági kihívásra reagált. A Németország és Litvánia közötti katonai együttműködés a NATO keretében valósult meg. Laurynas Kasciunas litván védelmi miniszter fontos lépésnek nevezte a német katonák megérkezését. Az előzetes parancsnokság a tervek szerint az év végére 150 fős bevetési erővé bővül. A német védelmi minisztérium szerint az új katonai támaszpont célja, hogy elrettentse Oroszországot attól, hogy az ukrajnai invázió után más szomszédját is megtámadja.

Szlovákia légvédelem nélkül maradt

Szlovákia az Ukrajna elleni orosz inváziót követően Kijevnek adományozta a Mig–29-eseit és a szovjet S–300-as rakétarendszerét, amikor még Eduard Heger volt a szlovák kormány feje. Ezekért az eszközökért Szlovákia mintegy 200 millió dolláros kártérítést kapott az Európai Békeprogramból, továbbá 700 millió dolláros katonai felszerelést az Egyesült Államoktól. Az adományokért cserébe az olasz kormány ideiglenesen SAMP/T légvédelmi rendszert adott Szlovákiánk, azonban az arról szóló szerződés lejárt a nyáron. A szlovák hadügyminisztérium áprilisig nem találta meg az olasz légvédelmi rendszer pótlását.

Hatalmas bajban Ukrajna, az oroszok még az amerikai fegyverek érkezte előtt áttörhetnek

Az amerikai fegyverek lehet, hogy késve érkeznek a frontra – számolt be a Világgazdaság áprilisban. Számos NATO-diplomata szerint nagy volt a baj a frontvonalon, Oroszország közel állt az áttöréshez. A nyugati diplomáciai és katonai vezetők megkönnyebbüléséhez, amelyet az ukránoknak szánt amerikai segélycsomag várható érkezése okozott, aggodalom vegyült, miszerint mielőtt az amerikai fegyverek megérkeznek, további veszteségeket szenvedhet el a fronton Ukrajna. Az ország áprilisra kifogyott mindenből, legyen szó lőszerről vagy tüzérségi eszközökből. A napokkal korábban megszavazott amerikai segélycsomagnak pedig idő kellett addig, amíg eljutott a harctérre.

Senkinek sem kell a Rolex – beszakadt a svájci óraexport

Az összes árkategóriában és szinte mindegyik piacon csökkent a svájci óraexport értéke és mennyisége . A magasabb kamatlábak, a bizonytalan gazdasági növekedés, a megélhetési költségek emelkedése és a geopolitikai feszültségek arra késztették a fogyasztókat, hogy átgondolják a költéseiket. A svájci óraexport értéke márciusban 16,1 százalékkal, 2 milliárd svájci frankra (mintegy 813,2 milliárd forint) esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. A második legnagyobb piacnak számító Kínába a kivitel 41,5 százalékkal csökkent, míg a távol-keleti országhoz tartozó, de a statisztikában külön kezelt Hongkongban 44,2 százalékkal zsugorodott. A Svájcból szállított órák száma éves szinten 25 százalékkal, 1,1 millió darabra csökkent a Svájci Óraipari Szövetség (FHS) adatai szerint. A 3 ezer frank feletti órák szállítása mintegy 10 százalékkal zsugorodott, míg az 500 és 3 ezer frank között kapható eszközök kivitele 38 százalékkal csökkent. A legolcsóbb, 200 frank alatti időmérőkből 19  százalékkal kevesebbet exportáltak. 

Vasfüggönyt épít Ukrajna

Ukrajna teljes védelmet épít ki az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határai mentén – közölte Andrij Demcsenko, Ukrajna állami határőrségének szóvivője áprilisban. Az ukrán kormány addig 20 milliárd hrivnyát (185 milliárd forint) különített el a határ idei megerősítésére. Demecsko ismertette, hogy az ukrán erők továbbra is északi irányban erősítették a védelmet, valamint az orosz határon.